II. Sándor orosz cár gyilkosa Szombathelyen
.
.
„1881-ik évben, mikor még a pandurvilág járta, s Óperint nem volt bekebelezve Szombathelybe, hanem önálló községet képezett, a pandurok laktanyája ott volt abban a házban, ahol ma még Süteô Lajos ôrangyalhoz czimkézett gyógyszertára van elhelyezve. Egyik szép nyári délutánon a pandurok a perinti vendéglô elôtt letartóztattak egy elzüllött gyanus külsejü vagabundust s a pandurlaktanyában levô ideiglenes börtönbe lecsukták. Dr. Alexy Emil volt akkor Szombathelyen a járási orvos, kinek Török Gáspár pandurhadnagy legott bemutatta a foglyot. A járási orvos beszélgetésbe bocsátkozott a csavargóval, aki rendkívüli nyelvismerettel bíró s egyébként is nagyon mûvelt egyéniségnek mutatkozott. Elmondta a beszélgetés folyamán, hogy az ô neve Montmorency Henrik herczeg, aki Oroszországban a nihilisták titkos társulatába avattatott föl, s mint ilyen, nagyon tevékeny részt vett II. Sándor cár meggyilkolásában, akit tudvalevôleg bombával röpítettek levegôbe.” Szegény Alexy doktor urat alaposan megvezette a pandúrok által letartóztatott Montmorency herceg, akinek pontos kilétére csak 15 hónappal késôbb egészen véletlenül derült fény. De addig is, az ôt kivizsgáló orvos jóvoltából úri dolga akadt Szombathelyen, hiszen életének történetével elvarázsolta a helyieket. Saját bevallása szerint ugyanis miután sikeresen felrobbantotta II. Sándor cárt, azonnal elkapták, és egy szibériai ólombányába küldték kényszermunkára. Innen úgy szökött meg, hogy halott rabtársát a koporsóból kicsempészte, a helyére feküdt, majd kivitette magát a halottasházba. Sokáig bolyongott, mígnem Szombathelyre érkezett. Itt aztán a herceg történetet 1903-ban közreadó Vasvármegye beszámolója szerint Alexy doktornak azt mondta, hogy egy franciaországi településen lakik, de az alispáni hivatalnak a francia hatóságok azt jelentették, hogy Montmorency a számukra teljesen ismeretlen. Több hónapos nyomozás után végül az alispáni hivatal az igazságügyi minisztériumhoz fordult, a fôhatóság pedig úgy rendelkezett, a herceget vigyék az országhatárra és bocsássák szabadon. Montmorency szívszakadva mesélte el Alexynek, hogy kitoloncolták, és segélyért esedezett. A óindulatú orvos átadott neki egy úri télikabátot, egy kitûnô állapotban lévô öltönyt és 32 forintot. Utóbbit a szombathelyiek gyûjtötték össze. Másnap hajnalban a pandúrok a roppant magas rangú foglyot, kinek ereiben a „Valoisák, a Bourbonok és a D’ Abertek” vére csordogált, átszállították Fehringre, ahol épp ott cirkált a stájer csendôrség. Amint meglátták, hogy kit hoznak a magyar pandúrok, azonnal galléron ragadták a herceget, és csak ennyit mondtak: „Hát megint idekerültél, akasztófára való csirkefogó! Éppen másfél esztendô óta keresünk.”
.
SaFó . Forrás: SaFo (Savaria Fórum)
(A források felkutatásában
a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár
munkatársai segítettek.)
.
