Az elsô polgári esküvô Szombathelyen
.
KI
A források felkutatásában
a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár
munkatársai voltak segítségünkre.
.
Forrás: SaFo(Savaria Fórum)
.
.
KI
A források felkutatásában
a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár
munkatársai voltak segítségünkre.
.
Forrás: SaFo(Savaria Fórum)
.
.
Fiatal, szép, tehetséges és okos. Imád énekelni, a lírai vonulatot érzi magáénak. Egyébként meg mindig mindent jó előre megtervez - főleg a másnapi ebédjét. Ő Hindi Fatima.
.
.
Hindi Fatima dalait a líraiság, a megfoghatatlanság lengi át. Értéket közvetít, ez kétségtelen, még ha úgy is érzi, ez csak bizonyos rétegeket mozgat meg, szólít meg. Nem csak zeneisége különleges, hanem a neve is. Édesapja arab származású, innen hát a Hindi név eredete. Születésénél arra törekedtek a szülők, hogy olyan nevet adjanak lányuknak, amely mindkét kultúrterületen ismert és használt név. Fatima azt mondja, imádja a nevét, ha tehetné sem változtatná meg.
.
Tovább olvasás itt: ***VN*Púder***
.
.
.
Megszületsz, felsírsz.
felnősz, írsz.
Megélsz, tapasztalsz,
megtalálsz, felkavarsz.
.
.
Angyali töredékek vagyunk a világban, a részed a részem,
összeillünk, ne gondolj a múltra, a jövőt ismerd meg velem.
Angyali töredékek vagyunk a világban, a részed a részem,
egy a sorsunk, ne gondolj a múltra, a jövőt ismerd meg velem.
.
összeillünk, ne gondolj a múltra, a jövőt ismerd meg velem.
Angyali töredékek vagyunk a világban, a részed a részem,
egy a sorsunk, ne gondolj a múltra, a jövőt ismerd meg velem..
.
.
Árpád-házi Szent Kinga (vagy Kunigunda; Esztergom, 1224. március 5. – 1292. július 24.) magyar szent, IV. Béla király lánya, Szent Margit és Boldog Jolán nővére, Lengyelország és Litvánia védőszentje. IV. Béla és Laszkarisz Mária legidősebb gyermekeként született. Tizenöt évesen feleségül ment a Piast házbeli V. Boleszláv lengyel fejedelemhez, akivel szüzességi fogadalmat tettek. Kinga teljes hozományával hozzájárult a tatárok elleni védelemhez, a tatárjárás után pedig adományokkal járult hozzá az ország újjáépítéséhez. Templomokat, kolostorokat építtetett, köztük nagy kulturális jelentőségre szert tevő ószandeci ferences kolostort. Ide vonult vissza Kinga a férje halála után klarissza apácaként. Vagyonát szétosztotta a szegények közt. A kolostor priorisszája lett. 1690-ben avatták boldoggá, 1999-ben szentté. Ünnepe július 24. Kinga fésűjeEgy legenda szerint Kinga a tatárok elől menekült Lengyelországban és a Pieninek-hegységhez ért apácatársaival. Kinga egy szalagot dobott a háta mögé, amiből egy kanyargós folyó a Dunajec alakult amin a tatárok keservesen ugyan, de átjutottak. Ezt követően a fésűjét dobta háta mögé és ebből pedig egy sűrű erdő lett, amin a tatárok már nem tudtak átjutni. | . | Szent Kinga (1224-1292) . | |
.
*************************************
.
.
A wieliczkai sóbánya Lengyelország egyik legérdekesebb és legismertebb idegenforgalmi látványossága. A közel 800 éves földalatti sókitermelés emlékeit az ország egykori fővárosától, Krakkótól 12 kilométerre találjuk. A 13. században magyar bányászok kezdték a fejtést. A bányát a 15. századtól látogatják az érdeklődők, a vendégek között volt például Kopernikusz, Chopin és Goethe.
.
A wieliczkai sóvidék körülbelül 13,5 millió éve keletkezett, amikor egy bepárlódó tengeröbölben megkezdődött a vízben oldott sók kicsapódása. A vízből kiváló sórétegek és a hozzájuk társuló kőzetek kitöltötték a Kárpátelői Mélyedésnek nevezett területet. A Kárpátok ezt követő kiemelkedését követő intenzív tektonikus folyamatok következtében a sótartalmú üledék eltolódott és felgyűrődött. A sóvidék felső részén a sótömbökből álló zárványok a jellemzőek, a mélyebben lévő részeken összefüggő sórétegeket találunk.
![]() | . | A bánya rövid története . A sóbányászat a 13. századtól 1996-ig folyamatos volt. A kősótelepek kitermelésének megkezdése előtt a felszínen található sós forrásokból eredő víz bepárlásával nyerték a sót (a sókinyerésnek ezt a módszerét már öt és félezer éve alkalmazzák). A felszínközeli források kimerülésével a sós vizet a föld mélyében keresték egyre mélyebb aknákat ásva, mígnem rátaláltak az első kősótömbökre. Magyar bányászok kezdték majd 800 éve a tömbös fejtést, akiket Kinga, Szemérmes Boleszláv lengyel király felesége hívott Lengyelországba. A só, mint értékesíthető áru, folyamatos bevételt biztosított a Krakkóban székelő uralkodóknak. Volt olyan év, amikor éves bevételük egyharmad részét a sóból származó jövedelmek adták. A sóbánya 1772-ben, az ország felosztásakor került osztrák igazgatás alá, majd 1918-tól újra - az immár független - lengyel állam tulajdona lett. |
.
Árpád-házi Kinga Árpád-házi Kinga 15 éves volt, amikor 1239-ben Boleszláv lengyel király feleségül kérte. A tatárjárás a lengyeleket sem kerülte el. Kinga hazatért, hogy apjától, IV. Bélától kérjen segítséget a nélkülöző lengyel nép számára. Ekkor kapta ajándékba a máramarosi sóbányát Erdélyben. A birtokbavétel jeléül beledobta gyűrűjét egy aknába. A legenda szerint a gyűrűt nem sokkal később az általa alapított wieliczkai bánya egy sótömbjében találták meg. Kinga sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot. A lengyelek is királynőként szerették és tisztelték. Templomokat, kolostorokat és kórházakat alapított. Férje halála után, bár a lengyelek kérték, hogy vegye át az ország kormányzását, ő inkább Istennek szentelte életét és kolostorba vonult. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá avatta, majd 1999-ben II. János Pál iktatta a szentek sorába. |
Világhírű látványosság, világhírű látogatók A wieliczkai sóbánya világhírű idegenforgalmi látványosság. Az utazók már a 15. században látogatták, a mai értelemben vett turizmus a 18. század végén kezdődött meg. Kijelölték a turistaútvonalat, a vendégkönyv pedig kezdett megtelni a látogatók elégedettséget sugárzó bejegyzéseivel. Közöttük volt például Kopernikusz, Chopin, Goethe, I. Ferenc osztrák császár, Sienkiewicz és Prus kiváló lengyel írók, Karol Wojtyla, George Bush amerikai elnök és Czeslaw Milosz költő. 1978-ban felkerült a ma már történelminek számító legelső UNESCO Kulturális és Természeti Világörökség Listára, 1994-ben pedig lengyel történelmi műemlékké nyilvánították. | . | ![]() | |
300 kilométernyi labirintus
Wieliczkába érkezve a bánya bejáratát egy szépen kialakított park területén találjuk. A bányába csak csoportosan lehet lemenni, lengyel vagy angol nyelvű bányászkísérők segítségével. Kérésre magyar nyelven beszélő kísérőt is tudnak biztosítani. A megfelelő öltözék kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy a mélyben átlagosan 14 Celsius-fok a hőmérséklet. A mintegy 2 órás túrához megfelelő cipőről is érdemes gondoskodni. A látogatás végén a 135,6 méteres mélységből már gyorslift szállít minket a felszínre. A bánya kilenc szintből áll, 64 métertől 327 méterig, ahol a legmélyebb pontja található. A föld alatti labirintus több mint 300 kilométernyi járatból és 3000 darab, összesen 7,5 millió köbméter térfogatú kamrából áll. A sóbánya nagyságát jelzi, hogy a turisták által bejárható útvonal a teljesen kitermelt aknák alig egy százalékát teszi ki. | . | Néhány a mélybe vezető 378 lépcsőből | |
A bánya legszebb kamrái, járatai, földalatti tavai és kápolnái alkotják a turistaútvonalat. Az 1635-1640 között kialakított Danilowicz-akna körzetében elhelyezkedő útvonal 22 kamrából áll, melyeket 2,5 kilométernyi járatrendszer köt össze. Az aknát többször átépítették és mélyítették, két része a lépcsőházi és a felvonó szakasz. 378 lépcsőfokon juthatunk le az I. szintre és kezdhetjük meg a bányalátogatást. A következőkben röviden bemutatjuk a legérdekesebb és legértékesebb kamrákat.
A királynőnek átnyújtják a gyűrűjét tartalmazó sótömböt | . | A 22 kamra közül a legelsőt a nagy lengyel csillagászról, Kopernikuszról nevezték el. A kamra központi részén a tudós sóból faragott szobrát találjuk. A zöld színű sóban kifaragott kamra a speciális, erős gömbfagerendákból készült aládúcolásoknak köszönhetően maradt fenn. A Szent Antal-kápolnán keresztül jutunk el a Janowice-kamrába, melyet a 17. században alakítottak ki. A legszebb wieliczkai legendát (lásd fent keretes írásunkban) mutatja be az itt elhelyezett 6 életnagyságú szobor. Eszerint Árpád-házi Kinga jegygyűrűje csodálatos módon a kősótelepekkel együtt vándorolt Erdélyből Wieliczkába. Az első kitermelt sótömbben megtalálták a gyűrűt, azóta bővelkedik sóban Lengyelország. . 800 méteres séta után érünk el a Szent Kinga-kápolnába, amely 101 méter mélyen található. | |
Egy óriási zöldsótömzs kifejtésével hozták létre 1896-ban. A terem 54 méter hosszú és 15-18 méter széles, a magassága 10-12 méter. A teremben minden szobrot sóból készítettek, látható Az utolsó vacsora, A kánai menyegző és A templomban tanító Jézus. Mint minden lengyel templomban, itt is megtaláljuk II. János Pál szobrát. A kápolnában szentmiséket, koncerteket és egyéb programokat tartanak.
.
Szent Kinga kápolnája
.
A 122 méter mélyen fekvő Varsó-kamrában bálokat, koncerteket, sporteseményeket rendeznek. A vendégeket többek között bár és emléktárgyakat árusító üzlet várja. Az útvonal utolsó kamrája az Izabella-kamra, ahonnan visszatérhetünk a felszínre. A liftek négyemeletesek, minden emeleten 9 fő számára van hely, igen szűkösen: az ajtókat is alig lehet becsukni. A 135,6 méteres mélységből a lift másodpercenként 4 méteres sebességgel repít minket a felszínre, ami izgalmas befejezés a különleges látnivalók után.
.
Forrás: Origó
.
Korona és fátyol címmel Szent Kinga életéről jelentetett meg négyfelvonásos színművet Nagy János nyugdíjas pedagógus.
A mű egyháztörténeti szempontból is jelentős.
.
.
.
.
Rommy - Non Pensare a me
/Lyrics/
.
Non pensare a me, Continua pure la tua strada senza mai pensare a me. Tanto, cosa vuoi, c'è stata solo una parentesi fra noi. Forse piangerò ma in qualche modo, bene o male, tu vedrai, Mi arrangerò Anche se mai più sarò felice come quando c'eri tu. La vita continuerà, il mondo non si fermerà. Non pensare a me, Il sole non si spegnerà con te. Non pensare a me, Continua pure la tua strada senza mai pensare a me. Forse piangerò ma in qualche modo, bene o male, tu vedrai, Mi arrangerò Anche se mai più sarò felice come quando c'eri tu. La vita continuerà, il mondo non si fermerà. Non pensare a me, Il sole non si spegnerà con te | |||
............................. |
.
.
![]() | .. | Kalapos volt szegény öreg. Naponta négy-öt kalappal lendített a sorsán, s ha adni-venni falvak összegyűltek árulta őket nagy vásári ponyván. Néhány kalap s a lányát férjhez adta. Sok-sok kalap s cserép került a házra. S mikor már fedett fővel járt a környék, öregapám a lét nyűgét lerázta. Csöndes szerszámait hidegre tette, hanyatt feküdt és ránccal körbesáncolt szemébe húzta utolsó kalapját. Meghalt. Csak addig élt, amíg muszáj volt. |
.
.
Bevallom őszintén, hogy nem ismertem Baranyi Ferenc Vöröskereszt című versét. Most ráakadtam, nagyszerű volt hallgatni a Szombathely szülötte Dell'Amico Romeo megzenésítésében és előadásában, aki Rommy néven világhírre tett szert olasz és latin nyelvterületen.
.
.
Baranyi Ferenc A Vöröskereszt című verse, megzenésítette, és előadta: Dell'Amico Romeo
.
Doborjánba, a mai Raidingba kirándultunk. 200 éve itt született Liszt Ferenc. Ez akkor Sopron vármegyei kis falu volt, ma burgenlandi mezővároska, amely Liszt Bayreuthjává akar válni. Nem tudom, mennyire sikerül.
..
Különleges év volt 1811, amelynek október 22. napján Doborjánban meglátta a napvilágot Liszt Ferenc. Hónapokon át egy üstökös fénycsóvája volt látható az égen. Édesapja, a kiválóan csellózó Liszt Ádám itt volt Esterházy Ferenc herceg gazdatisztje, a doborjáni birtok ötvenezres birkaállományát felügyelte.
Szülőhelyére kirándultunk, a Soprontól úgy 20 kilométerre lévő ma burgenlandi Raidingba. Már a település bejövő útja melletti hatalmas fehér Liszt-portré üzeni minden utazónak: ez a XIX. századi zseni szülőhelye.
Itt minden Lisztről szól.
Lisztet körülrajongták a hölgyek | . | A település központján átfolyik egy patak, amely mellé Liszt-parkot alakítottak ki. Nyitott leporellóként követhető végig a patak mentén Liszt élete. Az úton felfestett violinkulcsok vezetnek végig bennünket a hatalmas poszterek mellett, közben németül, angolul, magyarul és japánul olvashatunk az életéről sok mindent. Megelevenedik Liszt, a csodagyerek, Liszt, a körülrajongott, Liszt, a lenyűgöző, Liszt, a virtuóz, de még Liszt, a képszerű is. Ez utóbbi arról szól, hogy nagyon mutatós férfi volt, még idős korában is változatlanul vonzó, ezért rengeteg portré, fénykép és karikatúra készült róla, ami kevés zenészről mondható el. Lépjünk tovább. Vannak képek az élettársairól, a barátnőiről is. A körülrajongott Liszt fellépései során a hölgyek ugyanis magukon kívül voltak az elragadtatástól. Még az is előfordult, hogy valaki elájult. A XIX. századi Liszt-mánia a XX. század popsztárjai körüli kultuszt vetíti előre. De nemcsak fiatal virtuózként rajongtak érte a nők, vonzerejét idős korában is megőrizte. Erről az olvasható Raiding közepén: Pályafutását számtalan szerelmi ügy és kaland kísérte. A művész soha nem volt házas, két asszony azonban kiemelkedő szerepet játszott életében: Marie dAgoult grófnő, három gyermekének anyja, valamint Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegnő, aki Weimarban töltött évei alatt volt a társa. |
Tovább lépve egyszer csak ott áll a tér közepén egy hatalmas, fekete, műanyag Bösendorfer zongora, merthogy az új vállalkozást kiválóan reklámozta Liszt azzal, hogy koncertjei alatt nem mentek tönkre könnyen ezek a zongorák. Tovább menve egy nyomasztó kockaszerű építménynél meg kell nyomni egy gombot, s felcsendül Liszt híres Les Préludes-je. Ott, az utcán. Hallgatjuk a zenét, közben elolvassuk a kiírást, s megtudjuk: A második világháborús oroszországi hadjárattól, 1941-től kezdődően a mű első részének ünnepélyes, fanfáros részét használták a Wehrmacht heti híradójának szignáljaként a győzelmi beszámolók alkalmával. Ez ellen Liszt már nem védekezhetett.
Ennyi mindent megtud a szülôhelyen sétálgató turista a csodagyerekbôl lett zongoravirtuózról, a színpadi sztárról, a nôk bálványáról. Liszt mai marketing csomagolásban, digitalizáltan, az utca közepén.
Mintha minden arról szólna, hogyan lehet - szörnyszülött szóval élve - maisítani Lisztet. Eladhatóvá, fogyaszthatóvá tenni nem olvasó, a konzumcivilizáció emlőin tengődő, műveletlen, csak a képi világra kattanó embereknek. Nem tudom eldönteni: baj-e, hogy itt így, popsztárosan, nőfalóként kapnak információt róla azok, akiket egyébként nem érdekel Liszt?
Az Európai Uniótól erre pályázott, s kapott is nagy pénzt a szülőhely, ebből építették fel a dobozszerű, lélektelenül steril hatalmas hangversenytermet is.
Liszt szülőháza - Fotó: Némethy Mária | . | Burgenlandban a jubileumi év: Lisztomania. Tele van Raiding és a környéke is a plakátjával. Rajta Liszt egy 1860-ban készült portréja, mai napszemüvegben. Az a jubileumi év szlogenje: "Aki szupersztárnak született". A zenei óriás saját korában aratott hatalmas sikerére utal ez a mottó. Az emlékév elnevezéséről, a Lisztomania -ról pedig azt közlik: Liszt kortársa, Heinrich Heine írta le így Liszt németországi fellépéseinek fogadtatását. Micsoda féktelen tapsvihar köszöntötte! Még virágcsorok is hullottak a lába elé! Igazán ünnepélyes és fennkölt pillanat volt, amint a győztes hadvezér rendíthetetlen lelki nyugalommal állt a virágeső közepette, majd bájos mosollyal az arcán kiválasztott egy piros kaméliát a bokréták egyikéből és a mellére tűzte. Számomra ez a jelenség testesítette meg a Lisztomániát. |
De sétáljunk tovább. Be a szülőházhoz, egy fazsindelyes, kúriaszerű épülethez. A bejárat felett német és magyar nyelvű emléktábla. Az utóbbit Liszt hozzájárulásával, jelenlétében leplezték le, a másikat, amely német zeneszerzőnek titulálja őt, nem sokkal Burgenland létrejötte után. Liszt 1886-ban meghalt, ez ellen sem tudott már tiltakozni.
Liszt napszemüvegben - Fotó: Némethy Mária | . | A ház ma múzeum. Belépve jobbra azonnal látszik: magyarok zarándokhelye. Egy szép Liszt-mellszobor mellett a mi trikolorunk egy gyertyán, oldalt sok magyar nemzeti szalagos koszorú. A szalagok feliratai szerint tisztelői vitték oda azokat hazánk tájairól. A múzeumi kiállítás elsősorban Liszt gyermekkorával foglalkozik, a család történetével. A falakon Liszték életéhez kapcsolódó magyar urak portréi, dokumentumok a korai sikerekről, az első zongorájához hasonló zongora, kották. Az egyes kiállítási részeket német, magyar, angol és japán nyelvű lapokon ismertetik. Nem foglalkoznak Liszt nemzeti hovatartozásával. . |
.
.
Magyar, vagy nem magyar? (jegyzet)
.
.
Forrás: ***VN*hétvége***
.