Részlet az „Imádság 15 napon át” sorozat II. János Pálhoz kapcsolódó kötetből
.
Karol Wojtyla 1938. május 4-én érettségizett, majd egyetemre került, ami azonban csak rövid ideig tartott, hiszen 1939-ben, a náci megszállás kezdetekor minden egyetemet bezártak Lengyelországban. 1940-től 1944-ig egy kőbányában dolgozott, bizonyára ennek emlékeit örökítette meg „A kőfejtő” című költeményében.
.
A munka belülről fakad,És odakint oly nagy helyet kér,
Hogy mindkét kezet lefoglalja,
Utána a levegő határig ér.
Nézd: akarod, és megindul
A harang a kőben,
A gondolat eljut a bizonyosságig,
mely a csúcsa szívnek, kéznek.
.
„A kőfejtő című költeményében, melyben II. János Pál leírja egy kőfejtőben szerzett tapasztalatait, ezeket olvassuk: »a kéz a szív tájképe«. Márpedig a kéz azt a szívet mutatja meg, amelyhez tartozik, nemcsak akkor, amikor terheket mozgat meg, hanem akkor is, amikor imára kulcsolódik. Az imára hajló kéz megnyitja az élet óceánját, és Isten szívébe viszi azt, aki imádkozik. Az összekulcsolódott kéz munkája megnyitja az Isten szívét. Nemcsak azért jogos együtt említeni az imádságot és a munkát, mert nem ellentétesek, hanem azért is, mert az imádság munka.”
