| ......................................... | Szécsi Pál : Kósza szél. Az égen ezüst gépek szántják fel a kéket
és a mélyben milliók félnek
messzi földeken otthonok leégnek;
kegyetlen az élet,
Fényes utcák, éhező népek
ártatlan gyerekek keresik a szépet,
a világ könyörtelen hozzánk mégse félek,
milyen jó, hogy veled élek.
Kósza szél a felhők lágy ölén, szállj -repülj velünk egy más világ felé
Kis hajó az álmok tengerén, benne ül egy lány és én
A parkban halvány rózsák, illatukat ontják,
nekünk nyílnak, mégis lopják
mennyi durvaság, könyörtelen hordák,
hol marad a jóság,
mennyi szép lány árulja a csókját,
céltalan eltöltött értelmetlen órák.
Holnap virágának ki viseli gondját, milyen jó, hogy megyek hozzád!
||: Kósza szél a felhők lágy ölén, szállj -repülj velünk egy új világ felé
Kis hajó az álmok tengerén, benne ül egy lány és én.
Kósza szél az álmok tengerén. Vezess kis hajó egy új világ felé.
Senki mást csak engem és egy lányt boldog élet vár ott ránk. :||
. S. Endrigo-Vándor Kálmán |
