| Az ország nyugati részében – főként azonban Dél-Dunántúlon – Luca-nap hajnalán „kotyolni” járnak a kisfiúk. Szalmát vagy fadarabot visznek magukkal (legjobb, ha ezeket valahol elcsenik), s arra térdelve mondják el köszöntőjüket.* Utána kukoricával vagy vízzel öntik le őket a háziak, ők pedig a szalmával, fával „megvarázsolják” a tyúkokat, hogy egész évben jól tojjanak. A köszöntőt mondó gyerekek ezután ajándékokat kapnak.
| Luca széke Luca napján kezdik készíteni a Luca székét, amelynek segítségével karácsony böjtjén felismerik a boszorkányokat. Alig van olyan falu, ahol nem ismerték a Luca székéről szóló babonás történeteket. A lucaszéken készítője mindennap dolgozik valamit, úgy, hogy éppen karácsony estéjére készüljön el. Akkor elmegy az éjféli misére, és ott megismeri a falu boszorkányait, mert ilyenkor szarvat hordanak. Utána azonban menekül haza, különben széttépnék a boszorkányok. Legjobb, ha mákot szór el az úton, mert a boszorkányok kötelesek a mákot felszedni, s így a történet hőse megmenekül a bosszújuktól. A neten találtam a Lucához kapcsolódó történeteket.
Lucázni én is szoktam gyerek koromban, mentem a szomszédokhoz,rokonokhoz. Örültem az aprópénz keresetnek. A keresztanyám meg is haragudott volna, ha nem megyek hozzá és nem mondom a mondókát: Luca, luca, kity- koty. Persze volt olyan hely ahova nem engedtek be. Ott a házuk előtti járdát és az udvart beterítettük szalmával, vagy leakasztottuk a kapuajtót és leraktuk a sarkon túl. Volt olyan porta ahol a fiatal legények szétszerelték a szekeret és a háztetőn összeállították. A gazda bizonyára rágta a kefét reggel mikor be akarta fogni a lovakat a kocsi elé. | Szent Luca legendája
Szent Luca a legenda szerint keresztény hitéért halt vértanúhalált. A szembetegségben szenvedők partfogója. A név a latin lux, azaz fény szóból ered. Ehhez a naphoz kapcsolódó hiedelmek: például a férj- és házasságjóslás, halál- és beteg-jóslás, termésjóslás, időjárásjóslás. A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb Luca napja. Lányoknak, asszonyoknak tilos ilyenkor dolgozniuk. Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén. Luca büntetésből a fonó asszonyhoz hajítja az orsót, kóccá változtatja a fonalat, bevarrja a tyúkok tojókáját. Luca napján alakoskodni is szoktak. A Luca-alakoskodó fehér leplet hord, arca elé vagy fejére szitát tesz. Ellenőrzi a fiatalokat, a lustákat megszégyeníti. Legelterjedtebbek a szerelmi jóslások voltak. Leggyakrabban derelyét főztek ezen az estén. Mindegyikbe egy fiúnevet rejtettek el. A derelyét vagy gombócokat forró vízbe dobták, majd azt, amelyik először „felugrott”, gyorsan kikapták. Az abban rejlő fiúnév jelentette a jövendőbeli keresztnevét. Ólmot is öntöttek, hogy megtudhassák leendő férjük foglalkozását.
Egy másik jóslás szerint a papírszeleteket a lányok egyenként a tűzbe dobták. Csak az utolsó cédulát hagyták meg, mert a ráírt név mutatta a vőlegény nevét. Egyes helyeken Lucakor a lányok almába haraptak, amiből utána minden nap harapni kellett. Ami maradt, azzal mentek az éjféli misére, és akivel először találkoztak olyan nevű lett az uruk.
**************************************************** | |||||||||
