Zenei újraértelmezés - Magyar nóta punk-számban

.

A bildeini Picture On fesztivál egyik sztárvendége a kaliforniai Ignite formáció volt. Koncertjük sokáig emlékezetes marad, kiváltképp a csekély számú magyar érdeklődő számára. Az egyik punk-számban ugyanis Kossuth-nótát idézett az énekes.

Szerző: Kozma Gábor

.

Aztán dübörgött tovább a rock, Zoli jellegzetes fejfedőjében bevágtatta az óriásszínpadot. Két órát nyomott le az Ignite, majd az öltöző-konténerbe vonultak. Igazából nem sok esély volt arra, hogy megszólítsuk, hiszen a bérelt luxusbusz már menetre készen állt. Ám a szólista némi pihenő és rövid zuhanyzás után, az újságírók nem kis meglepetésére, karton sörrel és pizzával a kezében megjelent.

... Az Ignite középen Tégláu Zolt - Fotók az:" igniteband.com" honlapról

.

- Gyertek, biztosan éhesek vagytok, együnk - invitálta a csillogó járgányba a társaságot. Miközben záporoztak a kérdések, felidéztük az Ignite rövid történetét. Az alakulás éve 1994, a kaliforniai társaság és magyar származású énekese a punk műfajában teszi magát ismertté. Olyannyira, hogy a legjelesebb bandák közé verekszi fel magát. Koncertek sorakoznak, a tagok cserélődnek, majd 2006- ban kijönnek az Átverés című anyaggal. Ez abban a pillanatban áttörést hoz számukra, tágul a zenei horizont.

A hardcore stílus felé mozdulnak el, de más is történik.

Zoli punkosítja az egyik magyar népdalt, és az A Place Called Home zajos siker lesz. Közismertebb címe: A csitári hegyek alatt...

- Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! - süvölti a mikrofonba az énekes a sodró lendületű zene pillanatnyi szünetében, Kossuth Lajos ezt egyáltalán nem bánná.

- Igen, igen, ezzel a dallal sok mindent szerettem volna kifejezni - mondja.- Ragaszkodásomat az országhoz, a magyarsághoz. Tiszteletemet a magyar forradalmárok iránt, fejet hajtva egy olyan kis nemzet előtt, amely 1956-ban halált megvető bátorsággal harcolt az elnyomó szovjet ellen. Tény, hogy ezt a nótát választási kampányában használta az egyik polgári párt is, talán ezért győztek - nevet fel. - Ez nem volt ellenemre, bár óvakodom a direkt politikától. Nem szeretem viszont a kommunistákat, mert sok szenvedést hoztak a népre és személy szerint rám is. Ha azt veszem, hogy miattuk kellett emigrálnia a családomnak.

Téglás Zoli bevallása szerint évi 16 ezer dollárt költ repülőjegyre csak azért, hogy gyakrabban lehessen itthon. Veresegyházán vett lakást, s ha a turné úgy hozza, Malmőből vagy Párizsból „beugrik” magyar barátaihoz.

- Mindent egybevetve évi három hónapot töltök el Magyarországon. Nekem a magyarok a világ első számú népe, kell, hogy halljam ezt a beszédet. Az utóbbi időben azonban rossz dolgokat is tapasztalok. Még nekem is drága sok minden, de akkor hogyan él meg egy itteni ember? – teszi fel a kérdést.

- Nincs jó véleményem a politikusokról, a dalokban a nemtetszésünk meg is fogalmazódik. Végül is arról énekelünk, ami az embereket foglalkoztatja.

Zoli nem tagadja, hogy nyughatatlan alkat. Most éppen Los Angelesben él, egy ismert jótékonysági céget működtet. A fő profil a pelikánok gyógyítása. Állatorvos testvérével viszik a céget, s mint mondja, egy korábbi balhéja miatt kötött itt ki.

- Volt egy bunyóm. Az egyik amerikai haverom okoskodott a forradalomról, hogy azt csak az USA tudja csinálni, mire én mondtam neki ötvenhatot, ő meg lefitymálta. Én meg behúztam neki egyet, a bíró ezt díjazta a jótékonykodásra kötelezett ítéletével. Hála az égnek, mondom most már, mert így jöttek képbe ezek a törött szárnyú madarak, akiken segítünk. Éppen olyan jól érzem a madarak között magam, mint a színpadon. Az igaz, hogy Amerikában könnyebb és jobb minőségű az élet bármely területen, mint itthon. Los Angelesben olcsóbb a kaja és az ital, mint Pesten, ráadásul többet keresünk. Ez nem kérkedés, ez részemről inkább szomorúság. Mert fel kell tennem a kérdést: hogyan tud manapság megélni egy magyar átlagember? Hogyan lehet ilyen szegény egy büszke nemzet? Mi a fene történt itt? - fakad ki, majd bőlevű fejtegetésekbe kezd.

Aztán visszatérünk a családhoz. Zoli az USÁ-ban született 1969- ben, majd néhány év múltán szüleivel visszajött Magyarországra. A hetvenes években gyerekként megtapasztalta a rendszer fonákságait, sorsa hasonlítható egy másik rockeréhez, Fenyő Miklóséhoz. A gulyáskommunista országban furán hatott az amerikai születésûű srác, s ezt a titkosrendőrök éppen úgy felfedezték, mint a „jóakaratú” szomszédok.

.

-Elzavartam mindegyiket, de a szüleimet tovább csesztették. Újra kivándoroltunk, de ekkorra már elfelejtettem az angolt... Végül gyökeret vertünk, egy másik élet indult el. Elkezdtem zenélni, a bandában mint alapító már csak a basszista és én vagyok. Egyszer valaki elmondta, hogy Erdélyben nem szabad énekelni A csitári hegyek alatt címû népdalt. Ez nagyon megérintett. Hát megírtam azt a bizonyos nótát, amit egy bukaresti koncerten elénekeltem. Hogy ott mi volt... Sírás és őrjöngés meg fütty! Kétségtelen, hogy az átlagzenésznél jobban érdekel a közélet, figyelek a társadalmi viszonyokra, s dalaimnak ezek adják a valós keretet. A zenén idővel változtattunk, bár a lendületes, punkos elemek máig élnek. Most írok egy új számot. Arról szól, hogy egy amerikai srác hazamegy Magyarországra, s bár sokáig nem látta barátait, mégis ott folytatják a beszélgetést, ahol előtte abbahagyták - érzékenyül el egy csöppet Zoli, igazítva baseball sapkáján.

- Mutatok nektek valamit - mondja aztán és felhúzza pólóját. Bizarr, de lenyûgöző a látvány: az énekes testére tetováltatta Szent István arcmását, a nemzeti lobogót, Dugovits Tituszt, az 1956-os forradalom logóját...

- Nekem Szent István etalon: amit mondott, az ma is igaz. Az egyik megszállót követi a másik, a fegyverest a pénzeszsákos. Látni kell, hogy csak a money számít, a családok széthullanak. Ez ellen kell most dalokat írnom, írok is. Az új lemezem arról szól majd, hogy az emberek nem figyelnek oda közös dolgaikra. Ez a világ vesztét fogja okozni - jelenti ki.

Téglás Zoli és az Ignite összeforrt. Az egykori punkbanda jövőre várhatóan fellép a Szigeten, de Zolinak más tervei is vannak.

- Találkoztam Andy Vajnával. Elmondtam neki azt a filmes tervemet, amely a hetvenes évek Magyarországáról szól. Én ezt a filmet mindenképpen leforgatom. Mert az egész életem erről, a cselekvésről szól.

.

Forrás: ***Vas Népe***

.

Ignite - A Place Called Home

.

Ignite - A Place Called Home
A magyar "A csitári hegyek alatt" cimű népdal remek feldolgozása.

.

	Standin' outside, lookin' over a place called home, I couldn't stay, leaves have fallen, wind keeps blowin' colder, winter's on its way, my bags are packed, the car is waitin', my greatest fear, you left alone, once again my life sweet darling, I've made my bed, it's time to roam Long live freedom where I come from, place that I call home Standin' outside, sayin' goodbye, it tears me up to go Thousand miles oceans between us, I think about her everyday, this plane rides long, these wheels keep rollin', I call to see if she's OK, it's dark and lonely all by herself, it tears me up to walk away, this time my sweet Nagyi darling I pray I'll see you once again Long live freedom where I come from, place that I call home Standin' outside, saying goodbye, it tears me up to go Kossuth Lajos azt üzente, Elfogyott a regimentje De ha mégegyszer azt üzeni, Mindnyájunknak el kell menni, Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára Éljen a magyarság! A magyar szabadság! Éljen a haza! Long live freedom where I come from, place that I call home Standin' outside, sayin' goodbye, it tears me up to go Because I feel so scared when you're all alone This plane rides long and I miss my home I feel so scared when you're all alone These wheels keep rollin' on and on, ohoh		A csitári hegyek alatt régen leesett a hó. Azt hallottam kisangyalom, véled elesett a ló. Kitörted a kezedet, hát mivel ölelsz engemet? Így hát kedves kisangyalom, nem lehetek a tiéd. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza. Amodalent van egy erdő, jaj de nagyon messze van. Kerekerdő közepében két rozmaring bokor van. Egyik hajlik a vállamra, másik a babáméra. Így hát kedves kisangyalom tiéd leszek valaha. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza. Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje, ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni, éljen a magyar szabadság, éljen a haza. Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára, éljen a magyarság, éljen a magyar szabadság, éljen a haza. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza. Because I feel so scared when you're all alone This plane rides long and I miss my home I feel so scared when you're all alone These wheels keep rollin' on and on, ohoh .
....

Ignite - A Csitári Hegyek Alatt (studio version)

.

Máté Péter - Úgy várom jössze már

.

.

.

Máté Péter - Úgy várom jössze már

/Zeneszöveg/

.

Kristóf Ágota: van egy nagy, forgó kerék

.

És vannak pótolnivalóink. Például annak tudatosítása, hogy a világhírű író, Agota Kristof nemcsak Kőszeghez kötődik, hanem Szombathelyhez is: Kristóf Ágota 1954-es érettségi tablója ott függ a Kanizsai Dorottya Gimnázium folyosóján. Előbb-utóbb talán lesz emléktáblája is.

.

Szerző: Ölbei Lívia

.

Vonatra szálltam, és megérkeztem a szomszédos városba. Leültem a pályaudvari váróteremben. Maradt még egy kis pénzem, hogy tovább menjek, elég lett volna talán még a fővárosig is. De semmi okom nem volt a fővárosba menni, sem pedig bármelyik másik városba. Vettem egy jegyet a pénztárnál, és visszajöttem ide. Bekopogtam a könyvesbolttal szemben lévő szerény ház ablakán. (...) Ismertem azt a nőt is, aki ajtót nyitott nekem. Semmit nem sem kérdezett, azt mondta, jöjjek be (...):´Addig marad itt, ameddig csak akar (...) (A Trilógiából) - Fotó: Horváth Csaba

A nagy kerék című, vershez hasonlító novellájának narrátora szerint (Takács M. József fordítása):

(...) Nem kell félni.

Egyszerűen van egy nagy, forgó kerék. Úgy hívják, Örökkévalóság.

Én forgatom ezt a nagy kereket.

Nem szabad félned tőlem.

Sem a nagy keréktől.

Az egyetlen dolog, ami igazán félelmetes, ami fájdalmas, az az élet, azt pedig már ismered.

.

Nem lehet elégszer elismételni: Kristóf Ágota 1935. október 30-án Csikvándon született, gyerekkorát Kőszegen töltötte, Szombathelyen érettségizett, aztán hamarosan férjével és kisgyermekével elhagyta az országot. Svájcban, Neuchatelben telepedtek le; Agota Kristof francia nyelven író szerzőként lett világhírűvé.

.

............ Fotó: Horváth Csaba

.

(...) Azt írjuk, hogy Sok diót eszünk , és nem azt, hogy Szeretjük a diót , mivel a szeret szó bizonytalan szó, nem pontos és nem tárgyilagos. Szeretjük a diót és Szeretjük Anyánkat : nyilvánvaló, hogy a két szeret nem ugyanazt jelenti. Az első egy kellemes ízre, a második egy érzésre vonatkozik.

Azok a szavak, amelyek érzéseket jelölnek, igen homályosak, jobb, ha kerüljük a használatukat, és ragaszkodunk a tárgyak, az emberek és önmagunk leírásához, vagyis a tények hű leíráshoz. (...)

Az idézett mondatok természetesen A Nagy Füzetből valók (Bognár Róbert fordítása), A tanulás című fejezetből, amelyben az ikrek (mi ) nekilátnak az írásnak.

Agota Kristof - a nyelv, a kifejezés, a létezés határain járó - írásművészetének jellemzése mégis elkoptatott, veszélyes és homályos jelzőket hív elő: döbbenetes, dermesztő, megrázó, fölszabadító, katartikus.

Bán Zoltán András azt írja (ÉS, 2011. augusztus 5-e), hogy a nyelvet váltó Agota Kristof művészete a szükségből erényt legnagyobb példája az európai irodalomban. A gátló adottságokból teljes érvényű világábrázolás lett. (...) A rövid, jelzőtlen mondatok a világ totális kopárságát közvetítik. (...) ...a regény legújabb kori története talán azt bizonyítja, hogy minél unikálisabb a narráció, annál nagyobb az esély a maradandó értékek megteremtésére. Nem kételkedem Agota Kristof művészetének maradandóságában .

Ahhoz pedig talán az orosz irodalmárra, Pjotr Vajlra volna szükség, hogy föltárja a hely és az író mindig titokzatos, nehezen kitapintható kapcsolatát; ahogy A hely zsenije című esszékötetében megtette például Joyce-szal és Dublinnal, Rouennel és Flaubert-rel, vagy Isztambullal és Brodszkijjal. (Kristóf Ágotát pedig, ahogy az egy márciusi interjúból kiderül, a szombathelyi érettségi után fölvették magyar-orosz szakra, de ő akkor szerelmes volt, hallgatott az első férjére - nem ment el a debreceni egyetemre.) Ha Pjotr Vajl Kristóf Ágota-Agota Kristof (ez is egy mi , mint A Nagy Füzet narrációja) életének és művészetének valóságos alaphelyeit keresné, Kőszeget (a Kisvárost) mindenképpen, de Szombathelyt (a szomszédos várost) is szóba kellene hoznia.

Ha elmegy valaki, mindig ott van a kísértés - megpróbálni rögzíteni magát az embert. De hát a könyvek megvannak, a többi úgyse számít. Talán nincs is hozzá közünk.

Nem szeretek kimenni az utcára. Félek, hogy rám ismenek, ott a városomban. Szeretném, ha senki se tudná, hogy mit csinálok. Idegen országokban nem bánom, de a megszokott környezetemben zavar , mondta Agota Kristof 1997-ben Kőszegen, amikor a nagy érdeklődéstől kísért könyvtári találkozó után szót váltottunk. Azt is mondta, hogy amióta sikeres író, már nem kell az óragyárban dolgoznia, háztartást viszont vezet. Azt is mondta, hogy ha nem lenne ennyire nehezen megközelíthető, visszaköltözne Kőszegre.

Ami abból a régi kőszegi találkozásból nagyon megmaradt: Agota Kristof fölragyogó, nyílt, közvetlen - valahogy mégis, nincs rá jobb szó: félszeg - nevetése.

És most itt van az a régi tabló.

Augusztus elsején megjelent in memoriam-írásunkban - az írónő életrajzát idézve - megemlítettük, hogy Agota Kristof Szombathelyen érettségizett. Olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy ez az iskola a Kanizsai Dorottya Gimnázium - akkor még kizárólag lányok jártak oda.

Az iskola második emeletén - két ablak között, a könyvtárral szemben - most is ott mosolyognak a Szombathelyi Áll. Ált. Kanizsai Dorottya Leánygimnázium 1953-54. évben végzett IV. B osztályos növendékei .

Ott tündököl Kristóf Ágota mosolya is.

.

Forrás: ***VN*Hétvége***

.

Dolhai Attila - Miklósa Erika - részlet a Bajadérból - Broadway Szilveszter

.

.

Varázslatos hang - A varázsfuvolában

.

A Savaria Történelmi Karnevált megelôzô napokban – augusztus 19-én, 21-én, 23-án –, több mint egy évtized kihagyás után ismét felcsendül A varázsfuvola Szombathelyen. A szakma legjobbjait felvonultató elôadások helyszíne az ISEUM újjávarázsolt szentélye lesz, melyhez teljesen új lelátó, színpad is társul. Az élményt az is elôre garantálja, hogy a szakma legjobbjai álltak össze a szombathelyi elôadásra. Az Éj királynôjének szerepében a világhírû operaénekes, Miklósa Erika lép színpadra. Vele beszélgettünk. – 2012 ôszéig kötött a programja. Van valamilyen különleges oka annak, hogy elfogadta a szervezôk felkérését az Éj királynôjének szerepére?
– Egyértelmûen a hely szépsége, „szelleme” vonzott és Káel Csaba rendezô személye, aki számomra garancia.

– Nem ez lesz az elsô alkalom, hogy ebben a szerepben lép színpadra. Szinte már védjegyévé vált az alakítás. Van ennek valamilyen különleges oka?

– Tulajdonképpen a szerepet egy kitörési lehetôségnek éreztem, amivel bejárhattam a világot.

– A korábbiak közül melyik volt a legkedvesebb, vagy legmaradandóbb elôadás?

– A legkedvesebb elôadásom a Deutsche Gramophon által megörökített Varázsfuvola volt Modenában, melyet Claudio Abbado vezényelt. Hogy miért? Mert itt tanultam Mozartról a legtöbbet, és itt voltam a legijesztôbb, ezt élveztem..

– Miben lehet a szombathelyi elôadás más mint a többi?

.

Forrás: SaFó(Savaria Fórum)

.

Mozart-opera az Iseumban

.

......

Nem fukarkodott a Vas Népe újságírója a dicsérô szavakkal éppen 47 évvel ezelôtt, 1964 augusztusában, A varázsfuvola elsô iseumi bemutatója után (ebbôl idéztünk). Az új kezdeményezés nem csak a sajtót, hanem a komolyzenét kedvelôket is lázba hozta annak idején az országban, és nem csak a 60-as, hanem még a 70-es években is. Ha jól emlékszem, képesek voltunk a családdal A varázsfuvoláért több száz kilométert autózni a mûszakilag meglehetôsen labilis S100-as SĄkodával „csak” azért, hogy némi büki fürdôzés után az Isis-szentélyben végighallgassuk az egyik legnépszerûbb és legszebb Mozart-operát. A városi és a megyei vezetés célja egyébként akkoriban az volt, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz hasonló, országos és nemzetközi jelentôségû komolyzenei fesztivál alapjait rakják le a nyugati határszélen is. A helyszín kétségkívül parádés volt, az elsô elôadásra pedig a helyi erôk már hetekkel korábban a velemi „edzôtáborban” megkezdték a felkészülést. A határszéli településen, augusztus elején az Erkel kórus Schmidt Mihály karnagy irányításával kezdte meg a próbákat, majd a szombathelyi szimfonikusok is csatlakoztak az énekesekhez Petró János karmester és Kóródy András, az Operaház karnagyának vezetésével.

.

.

.

.

From the 1946 movie "The Time, The Place and The Girl."

The song was nominated for the Academy Award. Fantastic music and comedy.

,

A gal in calico... - ... Anikó

/Dalszöveg/

.

.

Fényes Kató - Anikó

.

Leo Robin - Arthur Scwartz - G. Dénes György: Anikó (A Gal In Calico)

Előadja. Fényes Kató (Kísér: Durium zenekar)

A The Time The Place And The Girl Film betétszáma volt és Johnny Mercer és Tex Beneke zenekarával vált világslágerré 1946-ban. Nem sokkal elkészült ez a magyar nyelvű változat is, amit többen is énekeltek Magyarországon.

.

Meteor robbant szét Magyarország felett

.

Péntek este fényes tűzgömb jelent meg az égen, majd robbanást lehetett hallani a Dunántúlon. A Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület észlelői dokumentálták, hogy robbant szét a meteor, a Becsehelyi Csillagvizsgáló kamerája képet is rögzített. A jelenséget a Wörthi-tónál is látni lehetett.

.

Kivilágította az égboltot Fotó: Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület

.

.

A zalaegerszegi meteorkamera képei közül ez az országosan megfigyelt látványos meteor látható pályájának első felét mutatja Fotó: Vega Csillagászati Egyesület

,

Forrás: ***VN***

,

Dr. Tóth Ferenc köteteit külföldön adják ki

Szerző: Merklin Tímea

Nem sok ember mondhatja el magáról, hogy Párizsban jelennek meg könyvei. Prof. Dr. Tóth Ferenc francia történelemmel foglalkozik. A kutatónak legutóbb két kötetét is ott adták ki, illetve egyet Isztambulban. Vajon hogyan tudja mindezt véghezvinni Szombathelyről?

.

- A Franciaországgal való kapcsolat úgy él, hogy rendszeresen részt veszek konferenciákon, többször voltam kint kutatói ösztöndíjjal, háromszor voltam vendégtanár egy-két hónapra, évente jó pár hetet ott töltök Párizsban. Tagja vagyok több kutatócsoportnak az interneten keresztül, ez egyszerre virtuális és tényleges jelenlét - tudjuk meg Tóth Ferenctől, akinek a doktori témája a 18. századi franciaországi magyar emigráció története volt. A fő kutatási területe a kora újkori francia-magyar kapcsolatok, több könyve jelent meg ebből itthon is, külföldön is. Most 44 éves, hét önálló kötete van, több mint száz tanulmánya jelent meg francia, magyar, angol és német nyelven. 1967-ben született Szentgotthárdon. Írt könyvet a szentgotthárdi csatáról is franciául, ezt most akarják lefordítani. Témája még a nemzetközi kapcsolatok története, ezt (valamint francia szaknyelvet) tanítja is a Savaria Egyetemi Központ nemzetközi tanulmányok szakán. A harmadik nagy gondolatkör, amiben kutat a hadtörténet. A szóban forgó, utóbbi három könyve is ebbe a vonulatba tartozik.

Az első kötet Francois de Tott (1733-1793) magyar származású francia diplomata élettörténete, amelynek fontos helyi vonatkozása, hogy Tott báró élete végén Vas vármegyében telepedett le, és Tarcsafürdőn hunyt el. Tott báró pályája dr. Tóth Ferenc habilitációs disszertációjának témája volt, azt is Párizsban védte meg 2003-ban.

- Tárgyaltam a kéziratról különböző kiadókkal, végül egy török kiadó vállalta el, mivel kapcsolódik az oszmán birodalom, illetve Isztambul történetéhez. Isztambulban pedig van egy kiadó, aminek pont ez a profilja. Tavaly ősszel adtam le a kéziratot, 2011-re könyv lett belőle. Európai viszonylatban a kiadás e tempója nagyon gyorsnak számít.

A második kötet az 1736-1739-es török háború történetének tudományos feldolgozása. A nyugati történészek által magyarországi háborúnak is nevezett konfliktus jelentőségét napjaink háborús eseményei kapcsán kezdték kutatni.

- Ez egy kismonográfia, amely egy ismeretlen, elfelejtett háborúról szól, ami Délvidéken zajlott, Belgrád környékén. Magyar-orosz-osztrák háború a török ellen. Vesztes harc volt, a török hosszú időre előnyös pozícióba került. Érdekesség, hogy magyarok harcoltak az összes hadseregben, amely ott felvonult. Francia, magyar és osztrák levéltárakban kutattam, tábori aktákat, kézzel rajzolt térképeket tanulmányoztam. Akkor még nem voltak pontos térképek, sokszor vakon közlekedtek, jobbára terra incognita volt számukra a balkáni hadszíntér. Leírások, visszaemlékezések, német, francia, olasz nyelvű naplók voltak a forrásaim, valamint az MTA tudományos könyvtárában Hadik András kéziratos könyve 1738-ból. Ő is ott harcolt ebben a háborúban, és sokat tanult belőle. A párizsi kiadó, az Economica, amely kiadta a könyvemet, nagyon ambíciózus, közgazdaságtannal, politika- és hadtudománnyal foglalkozik. A könyveimet megjelentető sorozatukban egy nagy nemzetközi tablót szeretnének felvázolni az összes fontos háborúról, amelybe illeszkedik az én témám is. Hiánypótló kötetként adták ki, és nagyon sokan üdvözölték a megjelenését. A török témákat különösen kedvelik, hiszen nagyon keveset tudnak róluk, és igen foglalkoztatják őket Törökország és az Európai Unió jelenkori kapcsolatai.

A most megjelent harmadik kötet (szintén a párizsi Economica kiadótól) a magyar katonai gondolkodás történetét tartalmazó tanulmánykötet, amelynek előszavát dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter írta. A három könyv bemutatója együtt volt a Párizsi Magyar Intézetben egy hónappal ezelőtt, a Magyarország soros EU-elnökségét záró programsorozat társrendezvényeként.

- Mivel magyar elnökség volt, a hadtörténész kollégákkal közösen terveztük A magyar katonai gondolkodás története című kiadványt, amely egy nemzetközi konferencia előadásait tartalmazza. A konferencia és a kötet létrejötte Hervé Coutau-Bégarie professzornak köszönhető, aki elismert kutató Franciaországban, az ő felkérésére készítettük. Vele együtt szerkesztettük, több előadást én fordítottam franciára, és van benne egy tanulmányom, amelynek a témája a 18. századi magyar katonai gondolkodásban jelentkező francia hatások bemutatása volt. A francia királyi hadsereg az akkori világ legerősebb hadserege volt. Mindenki őket próbálta utánozni. II. Rákóczi Ferenc maga is lefordított egy akkori hadtörténeti munkát, és az alapján próbálta szervezni a seregét, amelyben voltak francia tisztek is. A Rákóczi-szabadságharc ugyan elbukott, de a magyar felkelők nyolc évig ellen tudtak állni a császári seregeknek. A bukás után Franciaországban elterjedtek magyar szervezésű huszárezredek, amelyekkel látványos sikereket arattak. Lassan kialakult a velük foglalkozó katonai irodalom is. A mai napig vannak a huszárhagyományból merítő ezredek, gyors reagálású, különleges egységek, amelyeket speciális feladatok ellátására tartanak. Ilyen például a Bercsényi huszárezred a dél-franciaországi Tarbes-ben. Ejtőernyősök, akiket például túszkiszabadításokra, terrorista vezetők semlegesítésére küldenek. A hidegháború befejeződése óta nagyon felértékelődött az ilyen egységek szerepe, elég az afganisztáni, iraki és egyéb, Európán kívül zajló konfliktusra gondolni. Van páncélos huszárezred is Franciaországban. Nem lovuk van, hanem páncélos katonai szállító járműveik. Elnevezésük azonban 18. századból jön. Az egyenruhájuk már nem olyan, mint régen, de a magyaros jelvényük a tradíciót követi. A hadtudomány pedig kezdi újra felfedezni azokat a harcászati műveket is, amelyek az irreguláris, gerilla és egyéb speciális harcmodorral, harci kultúrával rendelkező népek, köztük a magyarok katonai gondolkodásával foglalkozik.

Dr. Tóth Ferencnek már korábban is megjelent két könyve ennél a párizsi kiadónál. Az egyik a mohácsi csatáról szól, B. Szabó Jánossal közös munka, franciául van, szintén hiánypótló, mert Franciaországban erről a fontos csatáról még nem jelent meg szinte semmi. A másik könyv témája az 1768-74-es orosz-török háború, amelyről szintén nem volt eddig francia nyelvű publikáció. A szombathelyi történész munkái forrásul, hivatkozási alapul szolgálnak a szakirodalomban. Eljutnak sok ország könyvtárába, így Japánba vagy a washingtoni Kongresszusi Könyvtárba is. A francia még mindig tudományos világnyelvnek számít, bár egyre kevesebben beszélik. No de a kutató hogyan dolgozik Szombathelyről úgy, hogy benne legyen a szakma nemzetközi vérkeringésében?

- A könyvkészítés ma már jobbára az interneten zajlik. Megírok egy fejezetet, elküldöm a szerkesztőnek, ő visszaküldi. Így mindegy, hol van az ember, nyugodtan lehet Szombathelyről együtt dolgozni egy párizsi kiadóval. Ma már a kutatómunka, a jegyzetelés sem jelent olyan nagy gondot, mint régen. A levéltárakban elég viszonylag rövid időt eltölteni, mert lefényképezem a dokumentumokat, akár több ezer oldalt, és otthon számítógépen feldolgozom. Így jobban is olvasható, hiszen fel tudom a szövegeket nagyítani. Rengeteg forrás az interneten is elérhető.

Korábban akár több száz kilométert is kellett utazni egy könyvért, most meg pár kattintásra van. Ez az utóbbi évtized technikájának köszönhető. A vidékiség hátrányai egyre jobban eltűnnek a globalizált világban. Persze a tudományos fórumokon részt kell venni. De Szombathelyről is lehet érvényesülni. Lehetséges a lakóhely és a család közelében kutatni és publikálni.

.

 Forrás: ***Vas Népe*Hétvége***

.