Dr. Tóth Ferenc köteteit külföldön adják ki
Szerző: Merklin Tímea
Nem sok ember mondhatja el magáról, hogy Párizsban jelennek meg könyvei. Prof. Dr. Tóth Ferenc francia történelemmel foglalkozik. A kutatónak legutóbb két kötetét is ott adták ki, illetve egyet Isztambulban. Vajon hogyan tudja mindezt véghezvinni Szombathelyről?
.
- A Franciaországgal való kapcsolat úgy él, hogy rendszeresen részt veszek konferenciákon, többször voltam kint kutatói ösztöndíjjal, háromszor voltam vendégtanár egy-két hónapra, évente jó pár hetet ott töltök Párizsban. Tagja vagyok több kutatócsoportnak az interneten keresztül, ez egyszerre virtuális és tényleges jelenlét - tudjuk meg Tóth Ferenctől, akinek a doktori témája a 18. századi franciaországi magyar emigráció története volt. A fő kutatási területe a kora újkori francia-magyar kapcsolatok, több könyve jelent meg ebből itthon is, külföldön is. Most 44 éves, hét önálló kötete van, több mint száz tanulmánya jelent meg francia, magyar, angol és német nyelven. 1967-ben született Szentgotthárdon. Írt könyvet a szentgotthárdi csatáról is franciául, ezt most akarják lefordítani. Témája még a nemzetközi kapcsolatok története, ezt (valamint francia szaknyelvet) tanítja is a Savaria Egyetemi Központ nemzetközi tanulmányok szakán. A harmadik nagy gondolatkör, amiben kutat a hadtörténet. A szóban forgó, utóbbi három könyve is ebbe a vonulatba tartozik.
Az első kötet Francois de Tott (1733-1793) magyar származású francia diplomata élettörténete, amelynek fontos helyi vonatkozása, hogy Tott báró élete végén Vas vármegyében telepedett le, és Tarcsafürdőn hunyt el. Tott báró pályája dr. Tóth Ferenc habilitációs disszertációjának témája volt, azt is Párizsban védte meg 2003-ban.
- Tárgyaltam a kéziratról különböző kiadókkal, végül egy török kiadó vállalta el, mivel kapcsolódik az oszmán birodalom, illetve Isztambul történetéhez. Isztambulban pedig van egy kiadó, aminek pont ez a profilja. Tavaly ősszel adtam le a kéziratot, 2011-re könyv lett belőle. Európai viszonylatban a kiadás e tempója nagyon gyorsnak számít.
A második kötet az 1736-1739-es török háború történetének tudományos feldolgozása. A nyugati történészek által magyarországi háborúnak is nevezett konfliktus jelentőségét napjaink háborús eseményei kapcsán kezdték kutatni.
- Ez egy kismonográfia, amely egy ismeretlen, elfelejtett háborúról szól, ami Délvidéken zajlott, Belgrád környékén. Magyar-orosz-osztrák háború a török ellen. Vesztes harc volt, a török hosszú időre előnyös pozícióba került. Érdekesség, hogy magyarok harcoltak az összes hadseregben, amely ott felvonult. Francia, magyar és osztrák levéltárakban kutattam, tábori aktákat, kézzel rajzolt térképeket tanulmányoztam. Akkor még nem voltak pontos térképek, sokszor vakon közlekedtek, jobbára terra incognita volt számukra a balkáni hadszíntér. Leírások, visszaemlékezések, német, francia, olasz nyelvű naplók voltak a forrásaim, valamint az MTA tudományos könyvtárában Hadik András kéziratos könyve 1738-ból. Ő is ott harcolt ebben a háborúban, és sokat tanult belőle. A párizsi kiadó, az Economica, amely kiadta a könyvemet, nagyon ambíciózus, közgazdaságtannal, politika- és hadtudománnyal foglalkozik. A könyveimet megjelentető sorozatukban egy nagy nemzetközi tablót szeretnének felvázolni az összes fontos háborúról, amelybe illeszkedik az én témám is. Hiánypótló kötetként adták ki, és nagyon sokan üdvözölték a megjelenését. A török témákat különösen kedvelik, hiszen nagyon keveset tudnak róluk, és igen foglalkoztatják őket Törökország és az Európai Unió jelenkori kapcsolatai.
A most megjelent harmadik kötet (szintén a párizsi Economica kiadótól) a magyar katonai gondolkodás történetét tartalmazó tanulmánykötet, amelynek előszavát dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter írta. A három könyv bemutatója együtt volt a Párizsi Magyar Intézetben egy hónappal ezelőtt, a Magyarország soros EU-elnökségét záró programsorozat társrendezvényeként.
- Mivel magyar elnökség volt, a hadtörténész kollégákkal közösen terveztük A magyar katonai gondolkodás története című kiadványt, amely egy nemzetközi konferencia előadásait tartalmazza. A konferencia és a kötet létrejötte Hervé Coutau-Bégarie professzornak köszönhető, aki elismert kutató Franciaországban, az ő felkérésére készítettük. Vele együtt szerkesztettük, több előadást én fordítottam franciára, és van benne egy tanulmányom, amelynek a témája a 18. századi magyar katonai gondolkodásban jelentkező francia hatások bemutatása volt. A francia királyi hadsereg az akkori világ legerősebb hadserege volt. Mindenki őket próbálta utánozni. II. Rákóczi Ferenc maga is lefordított egy akkori hadtörténeti munkát, és az alapján próbálta szervezni a seregét, amelyben voltak francia tisztek is. A Rákóczi-szabadságharc ugyan elbukott, de a magyar felkelők nyolc évig ellen tudtak állni a császári seregeknek. A bukás után Franciaországban elterjedtek magyar szervezésű huszárezredek, amelyekkel látványos sikereket arattak. Lassan kialakult a velük foglalkozó katonai irodalom is. A mai napig vannak a huszárhagyományból merítő ezredek, gyors reagálású, különleges egységek, amelyeket speciális feladatok ellátására tartanak. Ilyen például a Bercsényi huszárezred a dél-franciaországi Tarbes-ben. Ejtőernyősök, akiket például túszkiszabadításokra, terrorista vezetők semlegesítésére küldenek. A hidegháború befejeződése óta nagyon felértékelődött az ilyen egységek szerepe, elég az afganisztáni, iraki és egyéb, Európán kívül zajló konfliktusra gondolni. Van páncélos huszárezred is Franciaországban. Nem lovuk van, hanem páncélos katonai szállító járműveik. Elnevezésük azonban 18. századból jön. Az egyenruhájuk már nem olyan, mint régen, de a magyaros jelvényük a tradíciót követi. A hadtudomány pedig kezdi újra felfedezni azokat a harcászati műveket is, amelyek az irreguláris, gerilla és egyéb speciális harcmodorral, harci kultúrával rendelkező népek, köztük a magyarok katonai gondolkodásával foglalkozik.
Dr. Tóth Ferencnek már korábban is megjelent két könyve ennél a párizsi kiadónál. Az egyik a mohácsi csatáról szól, B. Szabó Jánossal közös munka, franciául van, szintén hiánypótló, mert Franciaországban erről a fontos csatáról még nem jelent meg szinte semmi. A másik könyv témája az 1768-74-es orosz-török háború, amelyről szintén nem volt eddig francia nyelvű publikáció. A szombathelyi történész munkái forrásul, hivatkozási alapul szolgálnak a szakirodalomban. Eljutnak sok ország könyvtárába, így Japánba vagy a washingtoni Kongresszusi Könyvtárba is. A francia még mindig tudományos világnyelvnek számít, bár egyre kevesebben beszélik. No de a kutató hogyan dolgozik Szombathelyről úgy, hogy benne legyen a szakma nemzetközi vérkeringésében?
- A könyvkészítés ma már jobbára az interneten zajlik. Megírok egy fejezetet, elküldöm a szerkesztőnek, ő visszaküldi. Így mindegy, hol van az ember, nyugodtan lehet Szombathelyről együtt dolgozni egy párizsi kiadóval. Ma már a kutatómunka, a jegyzetelés sem jelent olyan nagy gondot, mint régen. A levéltárakban elég viszonylag rövid időt eltölteni, mert lefényképezem a dokumentumokat, akár több ezer oldalt, és otthon számítógépen feldolgozom. Így jobban is olvasható, hiszen fel tudom a szövegeket nagyítani. Rengeteg forrás az interneten is elérhető.
Korábban akár több száz kilométert is kellett utazni egy könyvért, most meg pár kattintásra van. Ez az utóbbi évtized technikájának köszönhető. A vidékiség hátrányai egyre jobban eltűnnek a globalizált világban. Persze a tudományos fórumokon részt kell venni. De Szombathelyről is lehet érvényesülni. Lehetséges a lakóhely és a család közelében kutatni és publikálni.
.
Forrás: ***Vas Népe*Hétvége***
.
