.
**************************************************
.
GOLDMAN György
szobrász
(Vecsés, 1904. december 21.–Dachau, 1945. február 10.)
Kőfaragósegédből lett 1924-ben » Kisfaludi Strobl Zsigmond növendéke a Képzőművészeti Főiskolán. Két év múlva Párizsba ment, hogy az École des Beaux-Arts-on képezze magát. A Louvre egyiptomi gyűjteményét, ill. Maillol és Despiau humánus szobrászatát tanulmányozva talált rá önmagára, és mintázta meg 1927-ben első érett művét, az erőteljes összefoglaló készségről tanúskodó Önarcképet. 1928-ban hazatérve bekapcsolódott a munkásmozgalomba, s a politikai harc szolgálatába állította tehetségét. A szociáldemokrata párt megbízásából készült életnagyságú Munkása (1929) szerepelt az „Új progresszív művészek” 1930-as csoportkiállításán a Tamás Galériában, majd Fenyő A. Endre társaságában portréival mutatkozott be a Kovács-szalonban. Művészete a harmincas évek első felében jutott csúcspontjára, ekkor lett az illegális kommunista párt és a » Szocialista Képzőművészek Csoportjának tagja. A politikai agitáció kapott nagy erejű, expresszív kifejezést a Vörös Segély felkérésére 1934-ben mintázott, majd utóbb a nyilasok által megsemmisített Bagi Ilona síremlékén. Ugyanekkor mintázta kubisztikus építettségű Ülő munkását (Magyar Nemzeti Galéria). Az évtized második felétől a mozgalmi feladatok megsokasodása és kiújuló szembetegsége miatt erejéből csak kisméretű terrakottákra futotta, ezek legjobbja az elnyomó apparátus brutalitását és kisszerűségét leleplező, gyilkos szatírájú Horthy-rendőr (1936, Magyar Nemzeti Galéria). 1940–41-ben munkaszolgálatos, majd a budapesti pártbizottság tagjaként a háborúellenes népfrontmozgalom egyik szervezője. 1942 késő tavaszán még részt vett a vasas székház Szabadság és Nép című antifasiszta kiállításán, júniusban azonban feleségével együtt letartóztatták, s hűtlenség vádjával életfogytiglani börtönre ítélték. 1944 őszén Dachauba hurcolták, ahol tífuszjárvány áldozata lett, alig néhány nappal a tábor felszabadulása után. Hagyatékából először 1947-ben a Képzőművészek Szabad Szakszervezetében rendeztek kiállítást, emlékkiállítására 1955-ben a Nemzeti Szalonban, 1979–80-ban a Magyar Nemzeti Galériában került sor.
.
Goldman György kiállított szobrai a Szombathelyi Képtárban
/Saját képek/
.
Goldman György: Önarckép 1927 bronz, 21,5 cm . | Goldman György, édesapja képmása 1934-35 bronz, 34 cm .
| ||
Schuler Erzsébet, dr Cseke Miklósné - bronz, 34,5 cm . |  Braunecker Antalné 1940 bronz, 33,5 cm . | ||
Férfifej /Trauner Sándor/ 1928 bronz, 28 cm . | Női portré 1929 - fa, 40 cm . | ||
 Korniss Dezző 1928 bronz, 33 cm . | Tanulmányfej 1929 bronz, 39 cm . | ||
 Kislányfej /töredék/ 1936 bronz, 22 cm . |  Anna néni 1926 bronz, 31,5 cm . | ||
 Horthy rendőr 1936 terrakotta, 24 cm . |  Ülő munkás 1934 bronz, 25 cm . | ||
.
Goldman György: Elemisták - 1939 bronz, 34 x 31 cm
.
