Az alábbi újságcikket a Savaria Fórum című hetilapból hoztam:
.
A húsvét rejtett titkai
.
Képzeljék el, milyen lenne a húsvét, ha vasárnap reggel egy bárány lopódzna a kertbe, és potyogtatná el a „pirostojásokat”, az asztalon pálmalevelek növelnék az ünnepi hangulatot, a család apraja- nagyja pedig három napon át kalapban és hajdíszben tisztelegne a hagyományoknak. No és hétfôn, jókora vödör vizet zúdítanának a férfiak a nyakunkba. Bizonyára sokan elmosolyodtak, pedig higgyék el, ez a verzió sokkal közelebb áll a húsvét lényegéhez és történetéhez, mint a nyúl, a barka és a kölni. Meskó Krisztián népmûvelôt az ünnep múltjáról és tradícióiról kérdeztük.
– Vágjunk rögtön a közepébe! Miért piros és hímes a tojás? És egyáltalán, miért tojás?
– Ez leginkább egyházi alapokon nyugszik, és Jézus történetével van összefüggésben. A kereszthalál után egy barlangban helyezték nyugalomba a testét, és a bejáratot egy kôsziklával torlaszolták el. Nos, Jézus a feltámadása után ezt a kôsziklát úgy törte fel, mint ahogy egy madár feltöri a tojását, amikor kibújik belôle. Ezért terjedt el e szimbólum. A piros szín pedig Jézus vérét jelképezi. A hímes mintázat csak késôbb, a népi díszítômûvészet elterjedésével jelent meg a tojásokon. Amikor az ismert motívumok – egyebek mellett a virágok, a jellegzetes kacskaringós formák – a mindennapi élet részét képezték úgy a viseletben, mint az embereket körülvevô tárgyakban.
– És miért a nyúl hozza ôket?– Vágjunk rögtön a közepébe! Miért piros és hímes a tojás? És egyáltalán, miért tojás?
– Ez leginkább egyházi alapokon nyugszik, és Jézus történetével van összefüggésben. A kereszthalál után egy barlangban helyezték nyugalomba a testét, és a bejáratot egy kôsziklával torlaszolták el. Nos, Jézus a feltámadása után ezt a kôsziklát úgy törte fel, mint ahogy egy madár feltöri a tojását, amikor kibújik belôle. Ezért terjedt el e szimbólum. A piros szín pedig Jézus vérét jelképezi. A hímes mintázat csak késôbb, a népi díszítômûvészet elterjedésével jelent meg a tojásokon. Amikor az ismert motívumok – egyebek mellett a virágok, a jellegzetes kacskaringós formák – a mindennapi élet részét képezték úgy a viseletben, mint az embereket körülvevô tárgyakban.
– A nyúlnak alapvetôen semmi köze nincsen a húsvéthoz. Sokkal inkább a báránynak, ami az ártatlanság szimbolikája, innen az Isten báránya kifejezés. Hogy a nyúl miként vette át a fôszerepet, az nagyon érdekes történet. Sokan nem tudják, hogy a húsvétot mindig a holdtöltékhez kötik. Nem a farsang vége határozza meg az ünnepet, hanem fordítva. Minden esetben az év negyedik holdtöltéjének hétvégéje a húsvét, innen számolják vissza azt a hat hetet hamvazó szerdáig, és ennek fényében alakul a farsangi idôszak hossza. Az angolszász „easter”, azaz húsvét szó eredete a kereszténység elôtti Eostre holdistennô nevére vezethetô vissza. A nyuszik megannyi kultúrában szoros kapcsolatban állnak a holddal, nem hiába ábrázolták a holdisteneket nyulak képében.
– Mit jelent alapvetôen a húsvét szó?– A magyar nyelv beszédesebb, mint gondolnánk. Erre bizonyíték a hús-vét szó is, ami annyit tesz: a nagyböjt után húst venni magunkhoz.
– Milyen feledésbe merült hagyományok kötôdtek még az ünnephez?
– Régebben ez egy nagy családi ünnep volt, melyen mindenki viseletbe öltözött. A legények csizmát húztak, lajbit (csizmanadrág), inget, mellényt és kalapot, a leányok pedig kis kendôvel díszített rakott szoknyát öltöttek, és a hajukba is díszt tûztek. Nagypéntektôl húsvéthétfôig ezt hordták, és közben rengeteg népi játékot játszottak, mulatságokat tartottak. Sajnos a régi hagyományok egyre inkább eltûnnek, és az embereknek már csak felszínes ismereteik vannak az ünnepek valódi jelentéstartalmáról.
Szabó Zoé .
