A Szépművészeti Múzeum múmiaprogramja
2011. április 10.
Felírták gyógyszerként, szétszórták trágyaként, vonatok kazánjában tüzelték el. Az egyiptomi múmiákat ma – etikai és személyiségi jogi kérdéseket szem előtt tartva – történeti tudástárként vizsgálják.
.
Püspöki szuvenírre vadászott Almásy gróf a múlt század eleji Kairó porlepte piacain, aranyozott maszkok, sakálfejű kanopuszedények, halottkísérő szkarabeuszok között kutatva, mígnem rábukkant egy díszes kartonázskoporsóra, amely az ereklyekereskedő állítása és a papírforma szerint komplett múmiát rejtett magában. A tetemes méretű ajándéktárgy stílusos meglepetésnek tűnt a Vas vármegye első autótulajdonosaként ismert és a Vatikánba repülővel közlekedő Mikes Jánosnak, aki szombathelyi püspökként Almásy afrikai felfedezőútjait is támogatta. A Napóleon hódításaival beindult, majd úri hóborttá finomodott múmiaimport kései szállítmánya évtizedekkel később, 1951-ben a szombathelyi Savaria Múzeum ajándékaként került a Szépművészeti Múzeumhoz, ahol most két női és egy férfimúmia társaságában interdiszciplináris kutatás alanyává vált.
.
 | . | Az intézmény júniusi múmiakiállításának előkészületeként a vitrinjükből mindössze egyetlen éjszakára kiemelt, és rövid időre a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájára is átszállított testeket a múzeum egyiptológusai és restaurátora mellett történeti embertant kutató paleoantropológus, CT-felvételt készítő és elemző paleoradiológus, a legtöbb információt tároló fogak állapotát felmérő fogorvos és a testek megóvását segítő gombaszakértő mikológus vizsgálja. |
.
A cikk folytatása a itt olvasható: ***HVG***
.
.
