.
Csodagyerekek: Liszt Ferenc utóda Cziffra György?
.
A 2011. év Liszt-év. Vas megyéhez Kőszeg köti őt, ugyanis Liszt Ferenc 1846-ban lett Kőszeg díszpolgára. Cziffra György pedig 1986-ban. Más különös egyezés is jellemzi életüket, ezért Cziffrát Liszt reinkarnációjának tartják.
.
Liszt Ferenc - Fotó: illusztráció | . | Cziffra György zongorajátékát káprázatos improvizációs készsége miatt Liszt Ferencéhez hasonlította már Dohnányi Ernő is, aki a 8 éves kisfiút felvette a Zeneakadémiára. Mindketten csodagyerekek voltak. Liszt első zenei nevelője atyja, Ádám, az Esterházy-uradalom gazdatisztje volt. A becsvágyó apa unszolására a gyakran betegeskedő és gyengélkedő fiúcska már 8 évesen Sopronban és Pozsonyban lépett fel, adott koncertet magyar főuraknak, akiket lenyűgözött a csodagyerek tehetsége. Egy ösztöndíjjal jutalmazták előadását. 1821-ben Liszt családja Bécsbe költözött, hogy gyermekük még jobb oktatásban részesülhessen. Az angyalföldi nyomorban a cigányzenész fiaként élt kis Cziffra György zongorajátékának gyorsan híre ment. Ungvári Tamás írta le: Egy cirkuszigazgató szerződtette, amikor felfedezte, hogy a csodagyerek kotta nélkül szabad variációkat szerez a közönség által bekiabált dallamokra. Az esti fellépti díj időlegesen segített a családon, ám a vándorcirkusz odébb állt. |
Néhány esztendő múltán egy házaló meghallotta a kis Gyuri játékát és elküldte az édesanyjával a Zeneakadémia akkori igazgatójához, Dohnányi Ernőhöz, a kiváló zeneszerzőhöz és pianistához.
Dohnányi természetesen sohasem hallott a házalóról, a csodagyerekek meghallgatásától pedig iszonyodott. Ha igaz a történet, az autójával kanyarodott ki a villájából Dohnányi, a kertkapunál a matrózruhába öltöztetett Cziffra György. Ha nem durran ki a méltóságos úr kocsijának a kereke, másképpen alakul a kisfiú sorsa. Amíg kereket cseréltek az autón, Dohnányi Ernő meghallgatta a gyereket és az életkorra tekintet nélkül felvette a Zeneakadémiára. Másfél évig tanult szorgalmasan, aztán - mint arról az Ágyúk és virágok című önéletrajzi könyvében megírta -, egy sikertelen külföldi koncert után abbahagyta. Tánclokálokban kezdett el zongorázni.
Lisztet a XIX., Cziffrát a XX. század legnagyobb zongoravirtuózának tartják. Döbbenetes párhuzamok jellemzik életüket, ezért vannak akik Cziffra Györgyöt Liszt Ferenc reinkarnációjának említik.
Magyarországon született Liszt Ferenc és Cziffra György is, ám mindkettőnek második hazája Franciaország lett. Az első pesti koncertjüket - Liszt 1823 áprilisában, Cziffra 1983 márciusában - a Vigadóban adták. Mindketten elvesztették egyetlen fiukat: Liszt fia, Daniel 20 évesen hunyt el, ifj. Cziffra György 39 évesen. A két művész megkapta a francia Becsületrend legmagasabb, parancsnoki fokozatát. Liszt 1873-ban hozta létre alapítványát, Cziffra 100 év múlva. Mindketten felkarolták, segítették a fiatal tehetségeket.
Dohnányi természetesen sohasem hallott a házalóról, a csodagyerekek meghallgatásától pedig iszonyodott. Ha igaz a történet, az autójával kanyarodott ki a villájából Dohnányi, a kertkapunál a matrózruhába öltöztetett Cziffra György. Ha nem durran ki a méltóságos úr kocsijának a kereke, másképpen alakul a kisfiú sorsa. Amíg kereket cseréltek az autón, Dohnányi Ernő meghallgatta a gyereket és az életkorra tekintet nélkül felvette a Zeneakadémiára. Másfél évig tanult szorgalmasan, aztán - mint arról az Ágyúk és virágok című önéletrajzi könyvében megírta -, egy sikertelen külföldi koncert után abbahagyta. Tánclokálokban kezdett el zongorázni.
Lisztet a XIX., Cziffrát a XX. század legnagyobb zongoravirtuózának tartják. Döbbenetes párhuzamok jellemzik életüket, ezért vannak akik Cziffra Györgyöt Liszt Ferenc reinkarnációjának említik.
Magyarországon született Liszt Ferenc és Cziffra György is, ám mindkettőnek második hazája Franciaország lett. Az első pesti koncertjüket - Liszt 1823 áprilisában, Cziffra 1983 márciusában - a Vigadóban adták. Mindketten elvesztették egyetlen fiukat: Liszt fia, Daniel 20 évesen hunyt el, ifj. Cziffra György 39 évesen. A két művész megkapta a francia Becsületrend legmagasabb, parancsnoki fokozatát. Liszt 1873-ban hozta létre alapítványát, Cziffra 100 év múlva. Mindketten felkarolták, segítették a fiatal tehetségeket.
|
Számos más érdekes párhuzam mellett van egy Vas megyei is: a két világhírű zenész Kőszeg díszpolgára lett.
Preininger Ferenc írta Kőszegről szóló könyvében: a városban 1651-ben Polgárkönyvet létesítettek. A közélet kiváló férfiait egyes városok tiszteletük kifejezéséül díszpolgárokká választották.
Kőszeg első díszpolgára 1845 szeptemberében Eszterházi Pál herceg lett. Egy év múlva, 1946. szeptember 25-én Liszt Ferenc zongoraművész kapott díszpolgári kinevezést. 1986 szeptember 26-án Cziffra Györgynek adományozott díszpolgári címet Kőszeg. A XX. század talán legkiválóbb magyar zongoraművésze másnap este, Liszt Ferenc kőszegi koncertjének 140. évfordulóján a Jézus Szíve Plébániatemplomban emlékhangversenyt adott.
- Cziffra György több hazai és nemzetközi kitüntetésben részesült, Kőszeg városának díszpolgársága szerény helyet foglalt el az elismerések sorában, a város lakossága azonban a tiszteletét és elismerését kívánta ebben a formában is kifejezni - emlékezik Preininger Ferenc akkori tanácselnök. - Egy életre szóló élményt jelentett minden jelenlévő számára a Liszt koncertjének 140. évfordulóján adott emlékhangversenye. Soha el nem felejthető, ahogyan a templomban elhelyezett fehér zongorán játszott, s a több mint ezer ember, akik - mintha nem is földi hangokat hallottak volna - testben és lélekben a muzsika csodálatos varázsába kerültek.
- Liszt Ferenc 1846-os kőszegi díszpolgárságának 140. évfordulóján Szigeti Miklós tanácselnökhelyettes javaslatára döntött úgy a város vezetése, hogy Cziffra György legyen Kőszeg díszpolgára - idézi fel dr. Schrott Géza karnagy, aki a város zenetörténetét dolgozta fel doktori disszertációjában.
- Arra gondoltam, hogy a városnak annakidején rangot adott Liszt Ferenc díszpolgársága, s most is Kőszeget emelné, ha egy híres zongoraművész lenne díszpolgárunk - idézi fel emlékeit Szigeti Miklós. - Az Országos Idegenforgalmi Hivatalnál vezetőként dolgozott Némethné Kemenes Mária, aki a Cziffra Alapítvány magyarországi képviselője volt, nekem nagyon jó ismerősöm. Rajta keresztül sikerült megszervezni mindent Cziffra Györgynél. Lekopíroztuk Liszt 1846-os díszpolgárrá avatását. Gombhoz alakítottuk a kabátot, amikor visszaállítottuk a díszpolgárság lehetőségét, de úgy emlékszem, Sopron előbb megtette ezt.
Szigeti Miklós és dr. Schrott Géza is egybehangzóan mondják: olyan koncert még sohasem volt városukban, mint Cziffra Györgyé a Jézus Szíve-templomban.
- Liszt Ferenc a Bálházban adott koncertet annakidején, Cziffra György pedig a templomban - emlékezik dr. Schrott Géza. - A saját zongoráját hozatta el Budapestről. A bálházi Liszt Ferenc táblánál én mondhattam az emlékező beszédet, majd a Cziffra Györgyöt üdvözlő beszédet is. A koncert után, akárcsak Lisztnek annakidején, szerenádot adtak a város polgárai. Lisztnek a Fehér Ló fogadónál, Cziffrának a Hotel Írottkőnél. Akkor rendezték tiszteletére a hotelben a fogadást. Lejöttek Soleilka asszonnyal, megköszönték a szerenádot, néhányunkat felhívtak. Nagyon jó kapcsolatba kerültem Cziffra Györggyel. Évekig leveleztünk, telefonon beszéltünk. Meghívott Franciaországba magukhoz, nem mentünk el.
.Preininger Ferenc írta Kőszegről szóló könyvében: a városban 1651-ben Polgárkönyvet létesítettek. A közélet kiváló férfiait egyes városok tiszteletük kifejezéséül díszpolgárokká választották.
Kőszeg első díszpolgára 1845 szeptemberében Eszterházi Pál herceg lett. Egy év múlva, 1946. szeptember 25-én Liszt Ferenc zongoraművész kapott díszpolgári kinevezést. 1986 szeptember 26-án Cziffra Györgynek adományozott díszpolgári címet Kőszeg. A XX. század talán legkiválóbb magyar zongoraművésze másnap este, Liszt Ferenc kőszegi koncertjének 140. évfordulóján a Jézus Szíve Plébániatemplomban emlékhangversenyt adott.
- Cziffra György több hazai és nemzetközi kitüntetésben részesült, Kőszeg városának díszpolgársága szerény helyet foglalt el az elismerések sorában, a város lakossága azonban a tiszteletét és elismerését kívánta ebben a formában is kifejezni - emlékezik Preininger Ferenc akkori tanácselnök. - Egy életre szóló élményt jelentett minden jelenlévő számára a Liszt koncertjének 140. évfordulóján adott emlékhangversenye. Soha el nem felejthető, ahogyan a templomban elhelyezett fehér zongorán játszott, s a több mint ezer ember, akik - mintha nem is földi hangokat hallottak volna - testben és lélekben a muzsika csodálatos varázsába kerültek.
- Liszt Ferenc 1846-os kőszegi díszpolgárságának 140. évfordulóján Szigeti Miklós tanácselnökhelyettes javaslatára döntött úgy a város vezetése, hogy Cziffra György legyen Kőszeg díszpolgára - idézi fel dr. Schrott Géza karnagy, aki a város zenetörténetét dolgozta fel doktori disszertációjában.
- Arra gondoltam, hogy a városnak annakidején rangot adott Liszt Ferenc díszpolgársága, s most is Kőszeget emelné, ha egy híres zongoraművész lenne díszpolgárunk - idézi fel emlékeit Szigeti Miklós. - Az Országos Idegenforgalmi Hivatalnál vezetőként dolgozott Némethné Kemenes Mária, aki a Cziffra Alapítvány magyarországi képviselője volt, nekem nagyon jó ismerősöm. Rajta keresztül sikerült megszervezni mindent Cziffra Györgynél. Lekopíroztuk Liszt 1846-os díszpolgárrá avatását. Gombhoz alakítottuk a kabátot, amikor visszaállítottuk a díszpolgárság lehetőségét, de úgy emlékszem, Sopron előbb megtette ezt.
Szigeti Miklós és dr. Schrott Géza is egybehangzóan mondják: olyan koncert még sohasem volt városukban, mint Cziffra Györgyé a Jézus Szíve-templomban.
- Liszt Ferenc a Bálházban adott koncertet annakidején, Cziffra György pedig a templomban - emlékezik dr. Schrott Géza. - A saját zongoráját hozatta el Budapestről. A bálházi Liszt Ferenc táblánál én mondhattam az emlékező beszédet, majd a Cziffra Györgyöt üdvözlő beszédet is. A koncert után, akárcsak Lisztnek annakidején, szerenádot adtak a város polgárai. Lisztnek a Fehér Ló fogadónál, Cziffrának a Hotel Írottkőnél. Akkor rendezték tiszteletére a hotelben a fogadást. Lejöttek Soleilka asszonnyal, megköszönték a szerenádot, néhányunkat felhívtak. Nagyon jó kapcsolatba kerültem Cziffra Györggyel. Évekig leveleztünk, telefonon beszéltünk. Meghívott Franciaországba magukhoz, nem mentünk el.
.
Életmesék, kézfogások (jegyzet)
.
Liszt és Cziffra. Két nagyon eltérő korban éltek nagyon különböző életet. Erről árulkodtak a kezeik. Liszt Ferencet a kortársai virtuóznak, mágusnak és prófétának tartották. Szívesen látták a főúri szalonokban előnyös külseje, személyes varázsa miatt. Szinte megbabonázta az embereket. Különösen a nőket. Virtuozitását sokan keze felépítésének tulajdonították. Az ujjai – bár kétségkívül karcsúak voltak – a hozzáértők szerint egyáltalán nem tekinthetők szélsőségesen hosszúaknak. Milyenek voltak Cziffra György kezei? Dr. Schrott Géza elmondta: amikor Kőszegen kezet fogott vele, hihetetlennek találta, hogy azokkal az ujjakkal úgy lehetett játszani, ahogyan hallotta a koncerten. Érdes, durva keze volt Cziffra Györgynek. „Mintha egész életében krampácsolt volna” – jegyezte meg dr. Schrott Géza. Cziffra Györgynek beszédes kezei voltak. Az életéről meséltek. Amikor1942-ben behívót kapott, a frontra került. A hideg orosz télben megmerevedtek az ujjai. Túlélte. Budapesten lokálokban verte a billentyűket. A Rákosi- érában a pesti éjszakák virtuóza volt este hattól hajnali ötig. Nagyon ismert, nagyon kedvelt. Mulatóról mulatóra követték őt művésztruppok. Az ötvenes évek elején egy oldalkocsis motorkerékpáron disszidálni akart a családjával. Elkapták. Három évre ítélték. Kényszermunka-táborba zárták, ahol követ faragott, kőtömböket cipelt. 1953- ban szabadult. Kezei a durva munkától tönkrementek, de újra zongorázott a pesti éjszakában. Egészen 1956-ig. Azonnal mentek, és Cziffra világhírű lett. Azon csodálkozom, hogy később visszatértek ide.
.
Forrás: ***VN*hétvége***
-
