.
Ákos : Az utolsó hangos dal
.
......................... | Itt mindenki vendég És a házigazda fizet Te idd csak a borát És prédikáld a vizet De tanuld meg szépen Hogy gyűlölni tilos Akkor is ha van, Aki minden szennyből kimos Mert beleremeg a föld Amikor megszólal Nem fog tetszeni Az utolsó hangos dal beleremeg a föld Amikor megszólal Nem fog tetszeni Az utolsó hangos dal |
............................... | Az idő lejár
|
.
.
.
*************************
.
Szombathely
Lord együttes himnusza: a Vándor
.
.......................... | 1. Élete valahol véget ér, a szíve már nem dobog, Fekete föld mélyén örökre megnyugodott. Nem siratja senki őt, nem könnyeznek a sírja előtt. Csavargó volt, bolyongott, magányosan kóborolt. Senkije se volt, semmije se volt, csak az élete! Vén szemét lehunyva élete megszakad, Nem indul új útra, pihen a föld alatt. 2. Elmondom nektek az ő történetét, arról mesélek, hogyan élt: Megszületett, kapott nevet, csak egyet nem, szeretetet! Szülei eldobták, nem törődtek vele, Nem maradt semmije, csak az élete! Magas falak, rácsok mögött, zsiványok, tolvajok között telt a gyermekkora, ott volt az otthona. |
......................... | 3. És mégis vidáman élt, szívébe zárta a nagy reményt, Hogy egyszer majd innen elmehet, várják erdők, völgyek, hegyek, Szabad lesz, mint a madár, északtól délig, kelettől nyugatig Mindet földet bejár. 4. Az idő eljött, ő szabad lett, útra kelhet a végtelenbe, Ezt álmodta, erre ébredt, évek óta csak ezt remélte! Amerre járt, megszerették, és ha néha megkérdezték, Hogy honnan indult, s mi a célja, ő vidáman csak ezt dalolta: R. Nem félek, amíg élek, várnak a messzeségek, Városok, országút pora. Napfényben, zord télben, minden nap, minden éjjel Vándorlok, nem állok meg soha. 5. Éhét, szomját elfeledte, csak a világ érdekelte, Hosszú haját fújja a szél, ereiben lüktet a vér. Forró nyár jön hideg télre, hosszú út áll már mögötte, De nem néz hátra, megy előre jókedvűen énekelve: R. 6. Nem kell a csillogás, nem kell a ragyogás, Nem kell a vakító pénz! Nem kell sok hamis vágy, nem kell a céltalan cél!(2X) 6., R. 7. Évek oly hamar szállnak el, csavargó haja hófehér. Szíve dobban még, szeme tűzben ég, de hívja már az örök pihenés. |
.