Vénusz Légycsapója
.
.
..
Megfejtették a leggyorsabb ragadozó növény titkát
.
| | . | Egy kutatócsapat rájött, hogy a Vénusz légycsapója ragadozó növény milyen módon fejleszti ki hihetetlenül gyors mozgását
A ragadozó Vénusz légycsapója nevet viselő növény kagylószerű leveleit a másodperc töredéke alatt képes rácsapni a rajta megtelepedő rovarra. Az állatokkal ellentétben a növényeknek sem izmai, sem agyuk nincsen. Emellett nem is gyors mozgásukról ismertek. |
|
Azonban a villámgyors Vénusz légycsapójának titkát is sikerült megfejteni: a növény leveleit hirtelen konvexről (domború) konkávra (homorú) pattintja hasonló módon, mint ahogyan a kontaktlencsét ki lehet fordítani és vissza. A kutatócsapat levágta a leveleket, hogy tanulmányozhassa azok természetes csavarodásait, majd fluoreszkáló pontokat festettek azokra, hogy nyomon követhessék a rovarelnyelő folyamatot nagy sebességű kameráikkal. A legtöbb lencséhez hasonlóan a Vénusz légycsapója levelei duplán hajlítottak, méghozzá két irányban, mely lehetővé teszi, hogy a levelek elasztikus energiát tároljanak. | . | |
| | . | A kontaktlencsénél a két irány merőleges egymásra. A növény esetében azonban nem. Ez a tulajdonság különlegesen gyors rugalmasságot biztosít, mely miatt a levél sokkal gyorsabban vált konvexről konkávra, mint egyéb esetekben. A duplán hajlított tárgyak esetén a meghajlás és a kinyúlás egymástól elválaszthatatlan folyamatok. A nagy, igen hajlított levelek sokkal gyorsabban fordulnak át, mint a kisebb, kevésbé hajlítottak. Általánosságban ezt a folyamatot nevezik átpattanásnak. A lényeg, hogy mi váltja ki ezt a folyamatot még ismeretlen. A mozgás akkor indul be, amikor a levelek szélén található merev szőrökhöz valami hozzáér. |
L. Mahadevan a Harvard kutatója és más tudósok úgy vélik, hogy a levelekben lévő víz nagy nyomású mozgása hajlítja meg azokat egy olyan módon, mely kiváltja az átfordulást. Mahadevan kollégája Yoel Forterre francia kutató is ezen a problémán dolgozik.
| A Vénusz légycsapója - mely Észak- és Dél-Karolina mocsaraiban él és jó ideje veszélyeztetett faj - a tápanyagokat a levegőben lévő és a földből párolgó gázokból szerzi meg, ám jobban kedveli a sovány talajt, és sokkal egészségesebb, ha húsos házi legyekkel etetik minden második hónapban. Amint egy rovart elkapott, a növény bezárja leveleit, jó szorosan az áldozat köré, majd emésztőnedveiben megfürdeti a rovart, így kiszippanthatja annak légy, belső részeit. Az emésztés 5-12 napig is eltarthat, mely után a csapda ismét megnyílik. A rovar külső vázát a szél fújja ki, vagy az eső mossa ki a levelekből. | . |
|
A Vénusz légycsapója az egyik leggyorsabb mozgást birtokolja a növények világában, ezzel versenybe szállt a virágzó növények robbanó gyümölcseivel. Ezen növények esetén, a megtermékenyített magot tartalmazó fészek - mely egyébként gyümölcsöt formáz - robban és juttatja ki magvait a természetbe.
***FORRÁS***
.
