.
Máté Péter : Vallomások
/dalszöveg/
Te légy a párnám, ha fáradt vagyok Te légy az ágyam, ha elszunnyadok Te légy az árnyék, ha bánt már a fény És te légy a sírom, ha meghalok én! Te légy az írás, és te légy a szó Te légy a friss méz, és te légy a só Te légy a csónak az idő vizén És te légy a sírom, ha meghalok én! Te légy a jókedv és te légy a gond Te légy a vessző és te légy a pont Te légy a léggömb a múltam egén És te légy a sírom, ha meghalok én! Te légy a virág, ha elmúlt a nyár Te légy a mécses, ha későre jár Te légy a tűzhely az élet telén És te légy a sírom, ha meghalok én! | ||
............................... |