.
Generál együttes - Százéves kút
.
Százéves kút magas fák közt a kertben, tiszta vizű, hűvös és mély. Százéves kút, öreg, elhagyott jószág, hajolj fölé, nézd, ne félj! Refrén: Fáradt idegen, ne menj tovább! Állj meg utadon, Pihenj meg hát! Nézd, amit látsz, ez a gazdátlan ház, ez az árnyékos kert neked jár! Kút hűs vizét, Bokrok zöld sűrűjét, siess, fogadd el hát, reád vár! Százéves kút és az elnémult otthon, feltámad lassan, újra él… A boldog sziget körül négyszínű tenger; Tavasz, a Nyár, Ősz, a Tél… Refrén Megpihent jól, ám a hajnal hogy eljött, sóhajtva bár, de útra kelt. Mi vitte el? Lombjuk rázták a szélben, értetlenül a kerti fák. | |||
..................... |