Egy szép magyar nóta, Márkus Hilda csodás képei alatt.
Ének: Némethné Kovács Magda
Ének: Némethné Kovács Magda
Kék nefelejcs, kék nefelejcs,
virágzik a, virágzik a tó tükrén (partján).
Beteg vagyok, fáj a szívem,
nem sokáig, nem sokáig élek én (már).
De nem azért, hanem azért, koszorút, ha meghalok,
a síromra, sírhalmomra nefelejcsből fonjatok.
Kék nefelejcs, kék nefelejcs,
a hűségnek, a hűségnek virága.
De sok szőke, barna leány,
megcsalt engem, megcsalt engem hiába.
Ha meghalok a síromra nefelejcset tegyetek,
hadd mondja el, nem én hanem ők csaltak meg engemet
Kék nefelejcs, kék nefelejcs
virágzik a virágzik a tópartján.
Csokrot kötök, csokrot kötök,
néked abból édes kedves jó anyám.
Mert szeretlek, mint szereted, te, e kedves virágot.
Édesanyám, egy csókodért odaadnám a Világot.
.
virágzik a, virágzik a tó tükrén (partján).
Beteg vagyok, fáj a szívem,
nem sokáig, nem sokáig élek én (már).
De nem azért, hanem azért, koszorút, ha meghalok,
a síromra, sírhalmomra nefelejcsből fonjatok.
Kék nefelejcs, kék nefelejcs,
a hűségnek, a hűségnek virága.
De sok szőke, barna leány,
megcsalt engem, megcsalt engem hiába.
Ha meghalok a síromra nefelejcset tegyetek,
hadd mondja el, nem én hanem ők csaltak meg engemet
Kék nefelejcs, kék nefelejcs
virágzik a virágzik a tópartján.
Csokrot kötök, csokrot kötök,
néked abból édes kedves jó anyám.
Mert szeretlek, mint szereted, te, e kedves virágot.
Édesanyám, egy csókodért odaadnám a Világot.
