Joe Bácsi képes, verses, dalos blogja

Nem akármilyen élmény ott állni a csaknem tizenegy méter magas szobor előtt

Az ott élő sokác (horvát) katolikusok már az 1800-as évek eleje óta jártak oda imádkozni. Azon a helyen hajdan a vadicai kút vizéből itatták a legelő jószágokat. Az egyik imádságos életű férfinek a kút fölé hajolva látomása volt: a víz hullámzott, fényesség lett, és a kútban egy képet látott, amely Szűz Máriára és a kisded Jézusra hasonlított, majd azt látta, hogy egy asszony kislányt tart az ölében. A társai ezt nem észlelték. Másnap a kútnál ismét az a kép fogadta, mint az előző napon. Eszébe jutott, hogy Kisboldogasszony napja lesz; és ekkor felötlött benne, hogy Szent Annát látta a kis Máriával.

Háromszor ismétlődött ez meg, ennek jeleként egy fűzfát ültettek azon a helyen. A kutat bekerítették, és egy kápolnát is építettek. A környékről érkeztek ide a zarándokok, akik imádkoztak, énekeltek, ünnepelték Szűz Máriát. Több csodás gyógyulás történt, később hivatalosan is kegyhelynek ismerték el Máriakertet.
A történet 2006 tavaszán vett érdekes fordulatot. Apám telefonon megemlítette Amerikában élő távoli rokonunkat is: "Sándor bátyád Mária-szobrot állíttat Vodicán." Vöő Sándor 1956-ban disszidált testvérével együtt az Egyesült Államokba Hercegszántóról. Odakint építési vállalkozóként keresi a kenyerét, s úgy döntött, hogy Szűz Mária-szobrot ajándékoz szülőfalujának. A 73 éves férfinek egy álma volt, amiben egy hang szólította őt: "Építsd meg házamat, és világosság lészen benne!"