BUSÓJÁRÁS
Busójárás (horvátul pohod bušara ) mohácsi népszokás.
A mohácsiak hagyományos farsangi népszokása.
Története
A busójárás eredetére két magyarázat is létezik: a törökűzés és a télűzés.
A törökűzés mondája szerint a törökök által sanyargatott Mohács lakói, a sokácok, a Mohács-szigetre menekültek. Egyik este a nekikeseredett bújdoklók előtt, a tábortűznél, megjelent egy öreg sokác ember. "Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul", mondta, majd eltűnt. Hamarosan egy délceg, álarcos vitéz lépett a menekültek közé. Utasítására azok álarcokat, maszkokat öltöttek, és az éj valamint a vihar leple alatt áteveztek a folyón, és fafegyverekkel, kereplőkkel nagy zajt csapva hoztak rettenetet a törökre, így űzték ki őket a városból.A télűzés ehhez hasonló gondolatmenetre építve a tél elijesztését jelenti.
A népszokás leírása
Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A "műsor" fő elemei: a partraszállás, melynek során a túlparti "Szigetből" - ahogyan a helybeliek mondják (s nem helytelenül elterjedt információ szerint Kismohácsról, mely Mohács város déli, belterületi része) eveznek át ladikokon a busók. Jelmezes busófelvonulás a Kóló térről a főtérre. Farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízrebocsátása. Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet máglyagyújtással és a főtéren körtáncokat járnak.
Az UNESCO - szellemi örökség listáján
Az UNESCO 2009 szeptemberében, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban rendezett kormányközi bizottsági ülésén felvették a szellemi örökség reprezentatív listájára a Mohácsi busójárás jelölést.
'
'
A sokacok kifejezésével az eseményt Pokladenak nevezik, ami a karnevál szó horvát megfelelője. Jelentése ez esetben ennél kicsit tágasabb, kiegészülvén azzal az átváltozással, mely a zord télnek tavaszba fordulását jelenti, ezért úgy tartják a Poklade a mohácsi busójárás értelmezésében a tél búcsúztatásának és a tavasz köszöntésének ünnepe is. Ezzel függ össze a "Farsangfarkán" (kedden) a koporsóégetés a főtéri nagy máglyán - mondják, jelképesen elégetik a telet, s immár jöhet a tavasz. Az átváltozás és az újjászületés jegyében zajló farsangi események legismertebb elemei az ijesztő álarcot viselő, nagyrészt állatbőrökbe öltözött, övükön kolompot viselő, kezükben hangos kereplőket forgató, ijesztő, ámde (némi szakrális italtól végül is jókedvű) mégis alapvetően barátságos "busu"-k, (más szóhasználat szerint "busó"-k - vagy "búso"-k) "alakoskodó" szokásai, hagyományai szerint zajló látványos farsangi események.
A Busójárás időpontja keresztény egyházi időponthoz kötődik és minden évben a böjti időszak kezdete (Húshagyó-kedd) előtt hat nappal veszi kezdetét, amely nap így értelem szerűen mindig csütörtökre esik. A csütörtökön induló és hat napig tartó farsangolás első szakasza a csütörtöktől szombatig tartó Kisfarsang, melyet azután a Busójárás legfőbb látványossága a Farsangvasárnap követ. A Kisfarsang legjellegzetesebb figurái a Jankelék. A Jankelék mondhatnánk " busónövendékek", fiatalok, akik maskarába öltözve járják a várost, riogatják az embereket, barátságosan meghúzgálják a lányok, asszonyok haját, olyakor lisztet szórva teremtenek riadalmat a szebbik nem körében, de már ezekben a napokban is egyre gyakrabban tűnnek fel maguk a busók is a városban.
A Wikipédiából és a netről ollóztam.
