Mikisz Theodorakisz
1925. július 29-én született az Égei-tengerben fekvő Híosz szigetén. Már hétévesen a család büszkesége volt, úgy énekelte a bizánci himnuszokat, mint egy pópa; így történhetett, hogy Aposztoli város metropolitája őt választotta szólistának a Passió nagypénteki előadására. Alprefektus apját többször áthelyezték, így az ifjú Mikisz Pürgoszban, Patraszban és Tripoliszban folytatta zenei tanulmányait. Tripoliszban kórust alakított, és tizenhét évesen itt adta élete első koncertjét. Ezután az athéni konzervatóriumban tanult. Életét a zene mellett a politizálás töltötte ki: az 1940-es években részt vett a görög ellenállásban, ezért bebörtönözték, majd Makróniszosz szigetére száműzték. 1946-ban emberi roncsként szabadult, idegrendszere súlyosan sérült, ijesztő rohamai voltak, hallucinált. Sok évbe telt, míg - elsősorban orvos feleségének köszönhetően - meggyógyult. Az ötvenes évek elején Athénban megnyíltak előtte a Zeneakadémia kapui, tanulmányait 1953-ban kitüntetéssel fejezte be, egy évvel később párizsi ösztöndíjat kapott. Intenzív művészi alkotói korszak következett, megszülettek első szimfonikus művei, nevét ismertté tette Zongoraversenye, valamint az I. szvit és azt I. szimfónia. 1957-ben a Moszkvai Zenei Fesztiválon Arany Medál-díjat nyert, 1959-ben Antigoné című balettjének Covent Garden-beli bemutatója után az Év Legjobb Európai Zeneszerzője díját kapta meg. Theodorakisz 1961-ben tért vissza Görögországba. Athénban zenekart alapított és belevetette magát a mozgalmi életbe. Megszervezte a Lambrakisz Demoratikus Ifjúsági Szövetséget, létrehozta a Pireuszi Zenei Társaságot, mozgalmat indított a kultúra megújulásáért, 1964-ben pedig a görög parlament tagja lett. Közben komponált, koncertezett. Műveinek zenei alapja a görög népzene, témáit gyakran meríti a költészetből. Hamarosan őt tekintették a legnagyobb élő görög zeneszerzőnek. Az 1964-es év igazi világsikert hozott számára. Mihálisz Kakojannisz rendező őt kérte fel a Zorba, a görög című film kísérőzenéjének megkomponálására; a szirtaki sokaknak azóta is egyet jelent Zorba táncával. Theodorakisz 1988-ben egész estés balettzenét komponált Nikosz Kazantzakisz regényének témájára. Vallomása szerint ez a zene három kultúrát (az európait, a krétait és a görögöt), és két zenei irányzatot (a népzenei motívumokat és a szimfonikus zenét) ötvöz. A hatvanas években született több ismert filmzenéje is (Élektra, Phaedra, Z,avagy egy politikai gyilkosság anatómiája). Tovább olvasás: ITT | ||
Zorba's Dance (Sirtaki) Mikis Theodorakis
|
