Kun Miatyánk

”… kun nyelvemlék . A II. István által 1124-ben, ill. IV. Béla által 1239-ben Magyarországon letelepített kunok egyetlen összefüggő szövegű nyelvi maradványa. A nyelvüket már tökéletesen elfelejtő kun leszármazottak évszázadokon keresztül örökítették apáról fiúra az őseik nyelvére lefordított Miatyánkot. A szöveg egyre romlott, hangok, szótagok, sőt szavak változtak, cserélődtek föl, maradtak ki vagy toldódtak be. A szöveg elejére négy latin szó is tapadt, a contextusba (szövegbe) pedig magyar szavak is bekerültek. Több változata ismeretes; romlott szövegtöredékei kunsági mondókák és borköszöntők „értelmetlen” szófűzéseiben bukkannak föl. A magyarországi kunok nyelvének kutatásában nagy jelentőségű.” 3 (Tasnádi Edit)

A kun nyelvemlékeinek kutatásával Mándoky Kongur István sokat foglalkozott. ( A kun nyelv magyarországi emlékei. Karcag, 1993.) A szerző részletesen elemzi nyelvemléküket. A XIII. század közepén Magyarországra települt kunok nyelvének kevés emléke maradt ránk. Különösen az egybefüggő szövegemlékek, s azok egy része sem hiteles. Valamennyi kun szövegemlék közül a legbecsesebb. Több mint 100 változatát gyűjtötték össze a kunsági múzeumok, diákkörök, kutatók a Kun Miatyánknak.

A XVI. század végén, a XVII. sz. elején szórványosan élt még a kunok ősi nyelve, de a reformáció kiteljesedése után már nem.

Szerte a Kis- és Nagykunságban még feltételezhetően ma is sokan ismerik a kun miatyánkot, mivel egyes kunsági városokban (Karcag, Kisújszállás) 1948-ig a gimnázium tananyagába tartozott, s a helyi lapok is időről időre közzétették az egyes változatokat.

Kunszentmiklósi

Kun miatyánk Kun imádság
(Bognár András fordítása)

KUN MIATYÁNK
( Szarvas Gábor-tradicionális)

Bocson igyi tengere. Ámen.

Bezén attmaz,
Kenze kikte,
Szen lészen szenadon,
Dösön szen küklön,
Nicigen gerde ali kektebezén,
Akomuzne okne menze,
Okne mezge hergezge,
Pitpütor il bézen méne mezne,
Neszem bezde jermezbezge,
Utrogergenge ilme bezne olgyamanna,
Kutkor bezne algyamanna,
Szen borson hoka csalli,
Bocson igyi tengere.Amen.

A kunok imádsága

• Történelem

A kunok nevével számos magyarországi település és tájegység nevében találkozunk, de kik is voltak azok a kunok? Nem vállalkozom részletes elemzésbe, pusztán általánosan szeretnék ismeretet közvetíteni róluk, hogy tudjuk mihez kötni ezt a népet, népcsoportot, s talán a legfontosabbakat összegyűjteni amit tudni érdemes, vagy tudni illik róluk.
Törzsszövetségben éltek, mint elődeink, de nem voltak olyan szinten szervezettek, mint például a magyarok. A mongolok hadmozdulatai kényszerítették őket Nyugatra, s hajtották maguk előtt a kun törzseket, akik a Kárpátok elérése után részben Dél felé a Balkánra menekültek, részben pedig a Kárpátokon át a Magyar Királyság területén telepedtek le és reméltek védelmet.

IV. Béla Kötöny kun vezért seregével a mongolok elleni harcban kívánta csatasorba állítani, ezzel érdemeket és elismertséget szerezhettek volna, hiszen a lakosság idegenkedve fogadta a társadalom kötöttségeihez nehezen illeszkedő nomád életvitelhez szokott nomád szokásokat, s a letelepült népesség számára ekkora már idegen természeti vallást gyakorló népcsoportot. Ám IV. Béla nem látta előre, hogy főurai saját hatalmi poziciójukat és érdekeltségi területeiket érezték veszélyeztetve a betelepült kunok miatt, így sikeres merényletet hajtottak végre Kötöny vezér ellen, aminek következtében a mongolok támadását közvetlen megelőzően a kunok harciasan kivonultak az országból, a király serege így több mint 10 ezer fővel vált egy csapásra kevesebbé a tervezettnél, ami (a főurak mesterkedéseinek és féltékenységének köszönhetően) egyenesen vezetett a Muhi-i csatavesztéshez 1241-ben.

A dalmáciából hazatérő IV.Béla ismét szövetséget kötött velük és véglegesen letelepítette őket, főként a Duna–Tisza közti területen, ennek nyomán neveznek tájegységeket Kiskunságnak, Nagykunságnak. Jóllehet a kunok asszimilációja lévén ma már kevés nyelvemlékünk van tőlük, szinte teljesen beolvadtak az alföldi magyarságba, mégis mind testalkatilag, mind jellegzetes koponyaformájuk, szemformájuk lévén egykori letelepülésük helyén számtalanszor találkozunk ma is velük, kunokkal, akik mára már magyarnak vallják magukat, sokan közülük nem tudják, hogy valaha kik voltak a felmenőik.
Érdekességként, hogy a török nyelvcsaládba tartozó egykori nyelvük jellegzetes dallamát, stílusát lássuk, egyik nyelvemléküket idézzük, mely szakértők szerint bár nem a leginkább jellegzetes, mégis érdekes, szép és minden bizonnyal hasznos megtanulni, továbbadni emlékül egy legendás népről a mai kornak, s utódainknak.
Álljon tehát itt a Mi Atyánk kezdetű imádság kétféle kun nyelvű fordítása:

A Codex Cumanicus (Kun Kódex) szerint:
Atamïz kim kökte sen (Atyánk, ki (az) égben vagy)
algïslï bolsun senin atïn (megszentelt legyen (a) te neved)
kelsin senin xanlïxïn (Jöjjön el (a) te országod/kánságod)
bolsun senin tilemegi (-meg a- te akaratod)
nečik kim köktä alley yerda (mint -az- égben úgy a földön is)
kündegi ötmäkimizni bizgä bugün bergil (mindennapi kenyerünket nekünk ma add /meg/)
danï yazuklarïmïzni bizgä bosatqïl (és bűneinket bocsásd meg)
nečik biz boąatïr-biz bizgä yaman etxenlergä (miképp mi megbocsátunk az ellenünk jövőknek)
da nï yeknin sïnamaqïna bizni küvürmägil (és senki ne tegyen próbára bennünket rosszal)
basa barča yamandan qutxarnïl (de a gonosztól szabadíts meg)

És a kunszentmiklóson is ismert átirat:
Bezen attamaz kenze kikte (Mi Atyánk, ki vagy égben)
szen lészen szen adon (Szent lészen a te neved)
dösön szen küklön (Történjen /meg a/ te akaratod)
nitziengen gerde ali kikte (mint /az/ égben, úgy /a/ földön /is/)
bezen ako mezne oknemezne (mi kenyerünket kenyerünket)
bergezge pitbütör küngön (add meg nekünk mindennap)
ill bezen menemezne (és mi bűneinket bocsásd meg)
neszen bezde jermez berge utrogergene (miképpen mi megbocsátunk az ellenünk jövőknek)
illme bezne algyamanna (és bennünk ne legyen gonoszság)
kutkor bezne algyamanna (szabadíts meg a rossztól)
szen börsön boka csalli batson igye tengria. Amen (te vagy ez az erős, ez az igazságos jó Isten, Ámen)

Elődeink továbbadták, rajtunk is áll, hogy fennmarad-e.