A mai Vas Népe főoldalán olvastam a Jó reggelt Vas Megye! címü szösszenetben.
" A lány ott ült a templommal szembeni padon, és nézte a torony néma harangját. A szűk utcából előtántorgott egy férfi, egyik kezében zöld üveg, a másikban csíkos rafiaszatyor. Egyik kezével ivott, a a másikkal lazán lóbálta a szatyorba csomagolt életét. Az öreg a lány mellé telepedett, egy darabig hallgatatt, majd amikor a lány csuklani kezdett, nyújtotta az üveget. Víz van benne, ma csak azt iszom, mondta, aztán együtt bámulták tovább a templom tornyát. Bűn, megváltás, feltámadás, újjászületés mormolta az öreg hobó. Sütött a nap, a harangok hallgattak, és szép lassan a zöld üveg is kiürült..."
Nagy Ildikó