Elvesztett könyv

0 x

A mai nap volt időm tüzetesen átolvasni a helyi lapot: a Vas Népét. Megragadott a könyv mint narkotikum kifejezés, ezért áttanulmányoztam az erről szóló cikkeket. ami megmaradt bennem az, hogy tegnap volt -Andersen születésnapján- a nemzetközi gyermekkönyvnap amit 1967 óta minden évben megtartanak. A Főtéren, az iskolákban, könyvtárakban mindenhol voltak megemlékezések. Új hagyomány indult útjára, hogy bizonyos helyeken a szervezők könyveket hagytak el, például polcokon, folyosókon, virágvázákban. Aki, ha ezeket megtalálta a kiolvasás után újra elhagyja valahol, hogy más is eltudja olvasni. Ezt nagyszerü kezdeményezésnek tartom, mert így esetleg az is hozzájuthat olvasni valóhoz, akit eddig nem nagyon kötött le az olvasás, de lehet, hogy a találás öröme doppingolni fogja a továbbiakban a szépirodalmi könyvekhez való vonzódását.

Aki egyszer rákapott az olvasásra, az nem mond le róla többé. Éppen azért, mert az olvasó ember számára az olvasás gyönyörűség. Ahogy a táplálék nemcsak arra jó, hogy fenntartsa a testünket, hanem arra is, hogy élvezzük az ízeket. Az olvasás is szakadatlanul gazdagít, de úgy, hogy elsősorban az élvezetet, a gyönyörűséget élvezzük.

Hegedüs Géza, a kiváló író gondolatai tegnap elhangzottak a Paragvári Utcai Általános Iskolában és Szombathely Fő terén is. Egy játék kezdődött el a nemzetközi gyermekkönyvnapon. Egy játék, amelyet pedagógusok, könyvtárosok kezdeményeztek, s a gyerekektől várják a folytatást.