Tápászkodtam felfelé kedvenc fagyizóm nagy, faragott asztala előtti lócáról, mikor a kisgyermek hatalmas adag fagyival kezében kispécizte magának üresedő helyem. Rosszul is esett volna neki, ha más foglalná el helyette. Gombócokkal megpakolt tölcsérével meglódult, nagy slunggal kerülve egy szeméttároló tégelyt, tartott a kiszemelt hely irányába. Kanyarodás közben a gombócpiramis lazára vette a figurát és mint fagylaltcsusszanat halk nesszel nyalta meg az út porát.
Uramatyám, most ennek miért kellett így történnie, hogy egy virgonc kisgyermeknek szomorúra sikeredjen a délutánja?- Vagy talán az Úr akarta így, netán szalmonellával volt szennyezett az alapanyag? - Ezt a felvetést rögtön kizártam, de mégis motoszkált bennem valami megfoghatatlan érzés a történtek miatt, netán balszerencsés eset bekövetkeztére szeretne figyelmeztetni ez a kis incidens. Hirtelen erős nyilallás hasított bele a vékonyomba. Most már tudtam, hogy mélyebbre kell ásnom emlékeimben, gondolataim azon jártak, mit csináltam rosszul a mai napon, hogyan is tudnám kezelni a látott jelet.

.
Nap közben a hegyen voltam, füvet nyírtam, öntöztem, szívtam magamba a természet orgonaillattal dúsított levegőjét, míg hallgattam körülöttem hogy nő a fű. Munkám végeztével minden használatban lévő szerszámot vissza vittem a konténerbe, utána gondosan bezártam az ajtót kulccsal és lakattal, mégis az az érzésem, hogy itt nem smakkol valami. Akármi apróságot vagy fontos dolgot kinn felejthettem. Nincs más lehetőség, be kell vetnem azt a megoldást amiről mostanság sokat hallani, de eddig én még nem próbálkoztam vele. Ami segíthet csakis a Google Maps.

.

Hazaérve felléptem egyből a legnagyobb internetes kereső robot a Google térképére, beírtam a keresett települést, Egervölgyet és beállítottam a műholdas keresést. A legnagyobb nagyításnál a templomtól kiindulva, megindultam dél felé a 8- as főút irányába, ahol a szőlőhegy leledzik. A pálinkafőzőnél kétfelé nyílik az út, már tudtam, jó helyen kapisgálok. A Folás patak mentén ráakadtam arra a rekettyésre és erdősávra amelyik a mi területünket határolja. Eljátszottam a gondolattal mi lenne, ha az Úr csodát tenne a telkünkön és meglátnám a műholdas felvételen Szűzmáriát a kisdeddel, de hiába meresztgettem a szemeim az alsó és felső út közötti részen még csak az úton lévők védőszentjét, Szent Kristófot sem véltem felfedezni. Sajnos a végtelenségig nem lehetett nagyítani, ezért előhalásztam fiókom alján lapuló lupém, ami csodát tett. Észleltem a lapostetejű bungallóm, annak hosszanti vonalában indultam tovább az após emlékét idéző cédrus felé, majd a nemrég ültetett gyümölcsfáim irányába, ahonnan a megoldást vártam.

.

Szent Habakukk! Micsoda meglepetés, megtaláltam! Megvédve a vadaktól a cseresznyefám körbekerítettem szőlőkarókkal és mit ad Isten az egyik karó tetején ott virított, mint egy szajkó. Jók voltak a megérzéseim, mégiscsak kinnt felejtettem valamit ami nekem nagyon fontos. Ez pedig nem más mint az Írottkő Naturparkos sapkám amit tavaly a kőszegi gesztenye ünnepen nyertem zsákbamacskán. De mi lesz akkor, ha legközelebb mikor megyek, belefészkel egy kakukk? Semmi baj, arra már itt lesz a kánikula, felteszem; ha az ördög nem fészkel bele, majd felteszem a szalmakalapom.

.

*********************************

.

JÉZUS ARCA A

SZÁNTÓFÖLDÖN