A Montmartre-i ibolya - Művészhimnusz.
.
Művész, ha gyötör a szegénység,
ha elhagy a reménység,
ne add el a lelkedet!
Ha látod, a tehetség semmit sem ér,
csak harcolj szüntelen a jobb holnapért..
Ne sírd el, a gyávák buta könnyét,
Az életben a gyöngék szánalmasan hullnak el...
Ám ha bátran szembeszállsz az árral,
Életed nagy célját így éred el...
Művész, ha van egy igaz álmod,
S ha sorsodat megállod,
Minden akadályon át...
Szálló dallal, vidám diadallal,
A győzedelmes hajnalt így éred el...
Hát harcolj, minden akadályon át!
ha elhagy a reménység,
ne add el a lelkedet!
Ha látod, a tehetség semmit sem ér,
csak harcolj szüntelen a jobb holnapért..
Ne sírd el, a gyávák buta könnyét,
Az életben a gyöngék szánalmasan hullnak el...
Ám ha bátran szembeszállsz az árral,
Életed nagy célját így éred el...
Művész, ha van egy igaz álmod,
S ha sorsodat megállod,
Minden akadályon át...
Szálló dallal, vidám diadallal,
A győzedelmes hajnalt így éred el...
Hát harcolj, minden akadályon át!
Szövegírók: Kálmán Imre
Alfred Grünwald
Julius Brammer
Alfred Grünwald
Julius Brammer
.
.