.
.
.
Kormorán : Ki szívét osztja szét
/Dalszöveg/
| Nincs szó, nincs jel, nincs rajzolt virág. Nem szállhat az égen szárnya tört madár. Nincs jó, ami jó, nincs már, aki felel. Nincs hely, ahová visszatér, ki útra indul el. | Hol az arc, hol a kéz ? Akiért, s csak azért ? Hol a tér, ahol a fény hozzád még elér ? Kell, te legyél, ki Nap lesz Éj után te légy, aki megtalál egy régi balladát. | |||
| .......................... | ... |
| Ki szívét osztja szét, ő lesz a remény Ki szívét osztja szét, az élet csak övé Ki szívét osztja szét, követik merre jár, hegyeken és tengereken túl értik majd szavát. | |
| ................................ |
| Így légy te a jel, ki új útra talál, ki elmeséli valamikor egy lázas éjszakán. | Ami volt (ami volt), s amiért (s amiért) : - az minden a miénk ! - de szava lesz a megbocsátás, szava a szenvedély. | Az légy, ki sose fél, ki a szívek melegét összegyűjti két karjába, mit nem téphet senki szét | |||
| ... | ....... | . |
| Ki szívét osztja szét, ő lesz a remény Ki szívét osztja szét, az élet csak övé Ki szívét osztja szét, követik merre jár, hegyeken és tengereken túl értik majd szavát. | |
| ................................. |
| Az légy, ki sose fél, ki a szívek melegét összegyűjti két karjába, mit nem téphet senki szét | Választott, ki a múltat, magában oldja fel, őrző, ki érzi a hajnalt, tudja ébredni kell. | ||||
| ..... | Ha félsz, gyere búj mellém szívem, szívedhez ér |
