Ma a Parkerdei út és a Homok út által határolt területen tevékenykedtem. Az új húszezer voltos földkábel, már a fagyhatár alá van süllyesztve, így a légvezeték már idejét múlta, le lett szerelve, Utána következett a tájat rontó szörnyű betonoszlopok kiemelése az új lakótelep közeléből. A nyomvonal megszűnésével, már nem kell a fákat nyesni és írtani a veztékek alól, Pár év múlva a fák itt is nagyra nőnek és lehet alattuk gombát,vargányát kojtatni.
. Felálltam a vezetőfülke tetejére, hogy a cseperedő makkocskákról fotót tudjak készíteni. Én még ilyen közelről nem láttam a tölgyfa termését. Megérte felmásznom a magasba, sutba dobnom a tériszonyomat. Szinte három dimenzióban pompáznak a kis teremtések. Amiről a disznó álmodik... | ||
"Már minálunk babám, már minálunk babám az jött a szokásba,
hogy nem szedik a makkot, nem szedik a makkot fedeles kosárba.
Felmegy a legény a fára, a makkfa tetejére,
lerázza a makkot, te meg babám kapkodd a rózsás kötényedbe!"
.
.