Jó lenne, ha nem kopogna, reggelre mezítláb érkezne a Nyár
'
| Több dolog is van az életben, amit nem szeretek. Nyáron utálok répát kapálni, télen pedig havat lapátolni. Mostanság a telet küldeném más éghajlatra, mondtam is a páromnak inkább répát kapálnék a Kövecsesen, vagy süttetném a hasam a déli parton a Balatonon. De jó is volt mikor még nyaranta az egyik éven a nejem munkahelyi üdülőjébe a másikon az én szakszervezeti üdülőmben töltöttünk el pár hetet. Azt inkább lehetett bírni, mint most a vacogtató zimankót. Egyszerre jutott eszünkbe, hogy az egyik nyáron Balatonlelléről átruccantunk Kenesére, ahol a sógorom üdültetett gyermekeket a MÁV üdülőjében. Több ország gyermekei nyaraltak itt együtt csereüdültetés keretében, ritka szép élményekben volt részünk ezen a napon. A Riviérán még nem jártunk, de akkor ott azt az élményt élhettük át. Az egyik virgonc diák, aki a kőszegi MÁV Nevelőintézetből érkezett több társával együtt, éppen lengyel gyermekeknek tartott kulturális foglalkozást fürdőzés közben. Így-úgy megértették egymást, kézzel lábbal elmutogattak mindent. A lengyelek dzs-, scs-, és csé betűs mondókáira válaszolva mondta, rémítgette őket az: "öt török öt görögöt dögönyöz örökös örömök között." Mindez azért volt érthetetlen és utánozhatatlan a Krakkó környéki gyerekek között, mivel az ábc- jük nem ismeri az ő betűt és kimondani sem bírják. A lengyel tanulók többszöri próbálkozása után a magyar gyermek még megtoldotta a mondókát a következő szöveggel: "Öt török öt görögöt dögönyöz örökös örömök között, föld döbög, döbörög, ördögökhöz könyörög." Ez a ráadás annyira megzavarta őket, hogy a mondóka mondás röhögő görcsbe ment át mint két oldalon. Átragadt az egész táborra, mindenki hahotázott, de a végén már senki nem tudta miért nevet. Ehhez a történethez találtam egy lengyel videót is a neten, amit hallgatva engem további kacagásra ingerelt. | |
'
'
A lenti linken látható videó is ugyanaz, csak húsz évvel későbbi. Húsz év alatt rengeteget változik az ember a zene és a tánc:
