Dobos Attila : Kövek a vízparton
.
.
Jöttél, ki tudja honnan és merről. Ezt én sohasem kutatom. A sors, mint a víz sodort hozzám. Találkoztunk, mint kövek a vízparton. Jöttél, ki tudja honnan és merről. Itt jársz már az én utamon. Többé nem visz el senki tőlem. Nem válunk el, mint kövek a vízparton. Nem jöhet soha más. Nem érhet csalódás. Te vagy az, aki kell. Aki kell énnekem. Maradj velem! | | Jöttél, ki tudja honnan és merről. Most már velem, én akarom. Többé nem visz el senki tőlem. Nem válunk el, mint kövek a vízparton. Nem jöhet soha más. Nem érhet csalódás. Te vagy az, aki kell. Aki kell énnekem. Maradj velem! Jöttél, ki tudja honnan és merről. Most már velem, én akarom. Többé nem visz el senki tőlem. Nem válunk el, mint kövek a vízparton. |