Beültünk a Bristolba, akkor még működött, és kitaláltuk a három felvonásos Csacsifogatot, én pedig otthon szépen megírtam. Kapornai Józsi átvette, fölállított egy kis csapatot, és Vámos László, aki most az Operaház főigazgatója (aki Mahler Gusztáv volt hajdanán), boldogan megrendezte egy kis külön pénzért. Négy személy, díszlet nem köllött, ezt Kapornai berakta a kocsijába, és járták a falut. A négy személy állandóan változott. A mamát néha Gobbi Hilda játszotta, aki el volt tiltva '56-ban, a fiút Terényi László, a hajdani hősszerelmes, aki valamiért nem léphetett színpadra, a lány, az folyton változott, és a fiatal negyedik személyt elfelejtettem, de az is mindig változott. A darabot elkezdték vinni, és rájött a Faluszínház igazgatója, Ascher Oszkár, hogy neki is kell egy négyszemélyes darab. Meg kell neked mondanom, hogy amit a Faluszínház egyszer elkezdett játszani, abból meg lehetett élni legalább egy-két évig, mert annyi helyen tartottak előadást. Azután fölkerült a Vidám Színpadra, Fényes Szabolcs szerzett hozzá zenét, én pedig közben írtam a Sorstalanságot. De ez nem elég, mert a Csacsifogat olyan nagy sikert aratott, hogy fölkeresett Fodor Imre, a József Attila Színház igazgatója, hogy kell neki tőlem egy vígjáték. Mert ti, Ákos, csak a Csacsifogatról tudtok, a többiről nem, igaz, nem is mindegyiken szerepelt a nevem.
Megcsináltuk a Bekopog a szerelem címűt, ami még nagyobb siker volt, ha lehet. Abban volt az a nevezetes sláger, hogy "Járom az utam a macskaköves úton". Ennek a története nagyon jellegzetes: azt mondta nekem a Fodor Imre, hogy no, itt, ezen a helyen kell nekem egy munkásinduló. Ilyenre gondoltál? - kérdezte Horváth Jenő, és azonnal elkezdett játszani valamit. Azt mondja: Ez az, ez az! No mármost a szövegíró Zsüti volt, vagyis G. Dénes György. És a G. Dénes György attól, hogy neki egy munkásindulót kell írnia fönn a Svábhegyen, a Golf Szállóban- jött a vonalasnál vonalasabb szövegekkel, mondtam neki, ne őrülj meg, drága Zsütikém, nem '51-ben élünk, próbálj valami lazábbat. Írt valamit, hogy győzünk, meg munkásököl vasököl, mire én, hogy azt nem fogja a közönség igazán élvezni, gondolj arra a számra, volt egy ilyen Stan Kenton-szám a háború után, hogy Fütyülve járom én az éjszakát, erre gondolj, mondtam neki, és erre megírta ezt az izét, ami nagy sláger lett.
Közben, mondom, komoran hazamentem és írtam a Sorstalanságot. Ezekből az operettekből a hatvanas években meg lehetett élni. Ez mindenképpen jó volt, még az igazolványomba is be lehetett írni. Érvényben volt ugye a közveszélyes munkakerülés. Úgyhogy amikor a személyi igazolványomat először cserélték, levittem a rendőrségre, az még ott működött akkor a Bimbó úton, és azt kérdezte tőlem a rendőr: Mi a foglalkozása? Mondom: Író vagyok. Akkor hosszan habozott, és megkérdezte: Önállóan ír? Mondom neki: önállóan. És az volt beírva a személyi igazolványomba: önálló író. A szívem szakadt meg, amikor kicserélték ezt a személyi igazolványt.
A Bekopog a szerelem című film betétdala:Járom az utam, macskaköves úton . JÁROM AZ UTAM...Járom az utam, macskaköves úton,A léptem kopog esős éjszakán, Az ütött-kopott utcák nevét tudom, Mert én ott születtem, ez a hazám. Itt kísért anyám iskolába, szegény, Ott volt a szeme mindig kisfián, Itt minden emlék múltam hozza felém, Mert én itt születtem, ez a hazám. Tudom, a Nap az másutt szebben ragyog, Sok itt a füst, a korom és a köd, De itthon mégis Angyalföldön vagyok, A Váci út és Lehel út között. Járom az utam, macskaköves úton, Sok régi barát köszönt énreám, Itt minden öreg haver nevét tudom, Mert én itt születtem, ez a hazám. MÁTÉ PÉTER- JÁROM AZ UTAM...
Kertész Imre: "Megcsináltuk a Bekopog a szerelem címűt, ami még nagyobb siker volt, ha lehet. Abban volt az a nevezetes sláger, hogy "Járom az utam a macskaköves úton". Ennek a története nagyon jellegzetes: azt mondta nekem a Fodor Imre, hogy no, itt, ezen a helyen kell nekem egy munkásinduló. Ilyenre gondoltál? - kérdezte Horváth Jenő, és azonnal elkezdett játszani valamit. Azt mondja: Ez az, ez az! No mármost a szövegíró Zsüti volt, vagyis G. Dénes György. És a G. Dénes György attól, hogy neki egy munkásindulót kell írnia fönn a Svábhegyen, a Golf Szállóban- jött a vonalasnál vonalasabb szövegekkel, mondtam neki, ne őrülj meg, drága Zsütikém, nem '51-ben élünk, próbálj valami lazábbat. Írt valamit, hogy győzünk, meg munkásököl vasököl, mire én, hogy azt nem fogja a közönség igazán élvezni, gondolj arra a számra, volt egy ilyen Stan Kenton-szám a háború után, hogy Fütyülve járom én az éjszakát, erre gondolj, mondtam neki, és erre megírta ezt az izét, ami nagy sláger lett. |
ZSÜTI: G.Dénes György
a költőkirály . Számtalan magyar filmhez és zenés darabhoz írt dalszövegeket (Majd a papa, Bekopog a szerelem, Köztünk maradjon, A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak), munkája annyira egyedi és jellegzetes volt, hogy műfajt teremtett: nevéhez fűződik a „Zsüti”-műfaj megteremtése.
Kertész Imre: " és azt kérdezte tőlem a rendőr: Mi a foglalkozása? Mondom: Író vagyok. Akkor hosszan habozott, és megkérdezte: Önállóan ír? Mondom neki: önállóan. És az volt beírva a személyi igazolványomba: önálló író. A szívem szakadt meg, amikor kicserélték ezt a személyi igazolványt." ........................................... |
