.
.
NEMÉNYI BÉLA ÉS AZ ATLANTISZ EGYÜTTES: DRÁGA BAKTER ÚR!1967 TÁNCDALFESZTIVÁL
.
.
.
A volt vasútállomással szemben található a Rumi Rajki Istvánról elnevezett általános iskola és művelődési központ.
Előtte a művész mellszobra.
.
Rumi Rajki István 1881. augusztus 19-én született Rumban földműves családban. Iskoláit Budapesten és Losoncon végezte. 1896-től díszítőszobrászatot tanult. 1902-től Szombathelyen dolgozott épületdíszítő szobrászként. Dr. Giay Frigyes közbenjárására Vasvármegye ösztöndíjával 1905-től a müncheni Akadémia hallgatója, Balthasar Schmidt tanítványaként. 1907-ben néhány hónapot a párizsi Julien Akadémián tanult. Szobrászművészi oklevelét 1913-ban honosíttatta.
Első országos sikerét a dr. Huray-emlék pályázatán nyerte el 1916-ban. 1917-től négy évig Stróbl Alajos mesteriskolájában képezte tovább magát. 1920-ban megkapta a budapesti Műcsarnok kiállításán az "Erzsébetvárosi Kaszinó" díját. 1921-1935 között Szombathelyen alkotott. Ekkor készítette a Kígyóölő, a Lovas, a Kürtös, a Vízhordó című szobrokat. Több helyen részt vett hősi emlékmű pályázaton.
Első gyűjteményes kiállítása 1934-ben volt Szombathelyen. Kevés megrendelést kapott, a nélkülözések miatt Budapestre költözött. 1937-ben nyílt kiállítása a budapesti Tamás-galériában, amely szakmai sikert hozott számára. 1938-ban Szombathelyen felállították a "Szent Márton megkereszteli édesanyját" című alkotását, amely a leghíresebb köztéri szobra lett. Utolsó nagy műve az 1939. évi New York-i világkiállítás magyar pavilonjának homlokzatára készült "Szent István az államalapító" című szobra. Élete végén munkáját betegsége akadályozta. Terveket készített az új Nemzeti Sportcsarnok dekorációjára és a Magyar Biztosító részére.
1941. június 30-án hunyt el Budapesten. Halála után művészete a feledés homályába jutott. 1993-ban a Rumi Rajki Műpártoló Kör felkutatta budapesti sírját, és ünnepélyesen Rumban újratemették.
