A régi öregek szokták mondani, hogy amit Karácsony éjjelén álmodunk az megvalósul, beteljesedik. Most azt adom közre amit Húsvét éjjelén álmodtam, minden külön kommentár nélkül.

Columbo a homlokára csapott, rágyújtott egy szivarra, magára kapta elnyűhetetlen ballonkabátját, még egy utólsó jegyzetet írt a tenyerébe és csak annyit mondott: -Na ezt a rejtélyt még meg kell oldanom. Beült márkás Peugeot- jába és eliramodott dél felé. Már messziről szemébe ötlött a hálózat, ahogy közeledett biztosra vette, hogy jó úton jár. Most úgy érezte Nyugat felé kell venni az irányt, befordult és egészen a szekér útig hajtott, kiszállt, konstatálta míg a tenyerébe nézett, hogy nem tévedett. Belső megérzésére hagyatkozva itt északnak tartott az ösvényen a vonal alatt, messze tőle látni vélte a megoldást. Célba vette a rácsososzlopot, úgy érezte ott történni fog valami. Valóban az acéltraverznél az ösvényt beláthatatlan dzsungel váltotta fel, előtte útelágazás. Balra vette az irányt, de hamarosan járhatatlan ingovány állta az útját. Ekkor megnézte az elágazás jobb oldali folytatását, de itt sem járt sikerrel, mert az út egy elhagyatott agyagbányába torkollott. Visszament a rácsos oszlophoz, mepillantotta rajt a táblát: Kikapcsolva; aláírás Kacsalopó Pali. Levetette kabátját, összehajtogatta, letette a fűbe, majd ráült és törte a fejét a vonal alatt. - De szép virágok, ezekből viszek a feleségemnek - és letépett egy gólyahírt. Belenézett a tenyerébe. Felnézett és felszólt a kosárba: - Helló Uram, maga ott fennt! Látja már az élet értelmét? - Én már látom Uram, maga is mindjárt látni fogja és serényen vagdosta ki az ágakat a vezetékek közül. Mikor félrejárt az emelőkosaras gép, újra járható lett a kitisztított ösvény. Jött a Pali és levette a földelést és a táblát, majd rákapcsolta a 20.000 Volt-ot a hálózatra. A volnal alatt Columbo is feldobódott, szeme elé tette kezét és már világosan látta az út végén napszemüvegben az élete értelmét. Imbolygó járással megindultak egymás felé, félúton találkoztak, mindkettejük kezében gólyahír. Mikor összeölelkeztek, homlokára csapot: - Igen, megtaláltam amit a tenyerembe írtam, megtaláltam az életem értelmét! - Felvillanyozódott, és lelkében megszólalt a dal, és a vonalon sok-sok háztartásba jutott el.

Felébredtem, megszólalt bennem is valami, dudorászni kezdtem. Kelet felől finom illatokat éreztem. A kedves feleségem kinnt a konyhában már lefőzte a teát, ünnepi reggelivel fogadott és halkan énekelte a dalt és én is csodálkozva dúdoltam vele. Engem ez nagyon megérintett és továbbküldöm mindazoknak akikhez még nem ért el a dal a hálózaton és a vonalon, most meghallgathatják a weblapomon.