Milyen lesz Szombathely 2500-ban?
.
„A süritett léggel hajtott s az egész kontinenset behálózó földalatti pneumatikus vonat 245 percz alatt röpitett el Londonból Szombathelyre, alsó Magyarország örökös tartományainak örökszép fôvárosába.” Nem, nem veszítettük el józan ítélôképességünket kedves olvasóink, és még csak hangulatfokozó szert sem fogyasztottunk, pusztán fellapoztuk a Vasvármegye 1898. február 13-ai számát, amelyben 2500 címmel jelentetett meg „karczolatot”, és mi ebbôl idéztünk.
A jövô mindig is foglalkoztatta az embert, így nem kell egy cseppet sem meglepôdnünk azon, hogy a remek fantáziával megáldott újságíró is idôutazásra invitálta az olvasókat, és leírta, milyen is lesz szeretett városunk az úr 2500. esztendejében.
„Az amerikai gyorsasággal fejlôdô város 2100-ban, az internaczionális harcz idejekor, már európai színvonalon állott.” A fellendülés nem másnak, mint azon terv végrehajtásának volt köszönhetô, „melynek tárgya egy oly hatalmas tengeri csatorna volt, mely Triesztbôl /…/ indult ki s Szombathely mellett elhaladva, Pozsonynál végzôdött…” A 900 méter széles csatorna egyik legnagyobb kikötôje városunkban volt, itt aztán minden náció megfordult. „Különösen kitesznek magukért a 2200-ban felfedezett 6-ik világrész „Ultramarca” hajósai, kik öles termetükkel s tengerkék arczukkal még ma is az ujdonság ingerével hatnak.”
A történelem azonban nemcsak találmányokat, hanem borzalmas csatákat is tartogatott Szombathelynek. Egy osztrákorosz konfliktust végül 2150-ben a szombathelyi születésû mérnök találmányával, a „villamos légi csatár” névre hallgató fegyverrel sikerült orvosolni, melynek következtében „ma magyar korona a volt Ausztria összes tartományai s a letünt orosz hatalom ázsiai s európai tartományai fölött teljhatalommal uralkodik… X-ik István bölcs és elôrelátó vezetése alatt”.
2300-ban aztán már a római pápa is Szombathelyre költözik, miután „a fellázadt olasz nép megostromolta a Vatikánt, elakarva fogni a pápát, ez, mint tudva van, egy villamos léghajón menekült Magyarországra”. Itt késôbb a magyar király „készséggel ajánlotta fel a szent atyának szombathelyi palotájának 280 szobájából álló jobbszárnyát”. A pápa aztán annyira megkedvelte városunkat, hogy ezt választotta székhelyéül…
Szombathely történetében mérföldkônek számított még a 2400-as esztendô, amikor is „egy rettenetes katasztrófának köszönhette a város azt, hogy a király állandó székhelyéül választotta”. Az ôsi székváros, Budapest ugyanis egy földrengés következtében eltûnt a föld színérôl. Így fordulhatott elô, hogy 2500-ra Szombathely lett a világbirodalom központja, hajókikötôvel, „légi közlekedési állomással”, „kontinentális pneumatikus vasút állomáshellyel”. És akkor még nem szóltunk arról, hogy a 42 kerületbôl álló Szombathelyt „óriási kiterjedése, eseménydús multja, hatalmas palotái, terei, szobrai és páratlan kikötôje folytán Európa legelsô városának a czímével” illették.
A szerzôre egy dolog miatt neheztelünk mindössze: az idôutazásában elfelejtette a Szombathelyt Gyôrrel összekötô 86-os fôút
autópályává alakítását megjövendölni…
A források felkutatásábanA szerzôre egy dolog miatt neheztelünk mindössze: az idôutazásában elfelejtette a Szombathelyt Gyôrrel összekötô 86-os fôút
autópályává alakítását megjövendölni…
a Berzsenyi Dániel Könyvtár
volt segítségünkre.
KI
Forrás: SaFo (Savaria fórum)
