.

Kalmár Tibor - Ne szidjatok soha engem

/dalszöveg/

.

.

Zámbó Jimmy - Ne szídjatok soha engem

.

.

.

.

Az Akácos út és a szerzője

.

Egyszerre két, különböző lapszámukban megjelent cikkükre szeretnék reagálni. Az első Csordás Lajos tollából Pazeller bácsi világhíre címmel jelent meg. Erre egy olvasójuk, Lengyelfi Miklós válaszolt: mondanivalója az általam ismert tényeknek tökéletesen megfelelt, csupán abban kell helyreigazítanom, hogy édesapám, Kalmár Tibor nem Parádfürdőn, hanem Szentgotthárdon hunyt el.

.

Én soha nem állítottam, hogy az Akácos út zenéjét Kalmár Tibor írta volna. Ám ő nem a német szöveget fordította le (annak csupán cigányzenész motívumát vette át), a dalszöveg önálló alkotása. A német szövegben nem fedezhető fel "Akazien Strasse", az Akácos út Kalmár Tibor "találmánya", amely a dalt örökzölddé tette.

A Józsefváros című lapban fakszimilében közölt két kotta félrevezető lehet. Az elsőnek a bal felső sarkában ugyanis az olvasható, hogy "Arrangement für Salonspieler". Magyarul: "Hangszerelés szalonzenekarra", és a fénymásolt kotta a partitúra első hegedűszólamát (Violine I) jeleníti meg. Ez az egyetlen eddig ismert kiadvány, amelyen Pazeller Jakab neve olvasható, ám ez esetben is csak mint a mű hangszerelője. A hangszerelőt pedig a világon sehol nem ismerik el szerzőnek.

A második kottamásolatból kiderül, hogy az Akácos útnak eredeti román szövege is van. Erről azonban hallgattak a Pazeller-örökösök, mert ellentmondott volna azon állításuknak, hogy Pazeller Jakabot "a környékbeli román falvak dalai ihlették" az Akácos út zenéjének megírására. Véletlen lenne-e, hogy ezen a kottamásolaton nemcsak a zeneszerző, de a román szöveg írójának neve sem szerepel? Mindez Kalmár Tibor elmondását igazolja, miszerint a dalt szövegestül-zenéstül a híres román színésznő, Carmen Sylva írta. A művésznő bizonyára megfordult a divatos Herkulesfürdőn, ott találkozhatott a fiatal katonakarmesterrel, és előadhatta neki Nu m\'abandonna című saját szerzeményét, mely olyannyira megtetszett Pazeller Jakabnak, hogy zenekarára hangszerelte azt, majd később, Magyarországra települve kiadatta ugyanannál a Nádor Kálmán zeneműkiadó cégnél, amelynél minden más műve, köztük a Herkulesfürdői emlék is megjelent. Ugyan mi oka lett volna Nádornak, hogy a szerzők közül kihagyja a zeneszerző nevét? S ha így volt, a későbbiekben Pazeller Jakab miért nem tisztázta szerzői jogát? Erre haláláig még több évtizednyi ideje lett volna!

Hogy a titokzatos, ismeretlen dalszerző névtelenségbe kívánt burkolózni, arra még egy bizonyíték van. Három évvel később Kalmár Tibor ugyanerre a zenére újabb szöveget írt Te csak szeress, dalolj, nevess címmel, amely szintén ismert lett. Ez a mű a Bárd Ferenc és fia zeneműkiadó gondozásában jelent meg 1914-ben. Az eredeti kotta birtokomban van, borítóján az olvasható: "Szövegét írta Kalmár Tibor, zenéjét szerzette: D". Egy újabb titokzatos név, de ez sem Pazelleré...

Meggyőződésem, hogy Pazeller Jakab a becsületes osztrák katonatiszt életében soha nem állította, hogy ő az Akácos út zeneszerzője. Ha így lett volna, bejelentette volna az I. világháború kitörése előtt megalakult Magyar Zeneszerzők, Szövegírók és Zeneműkiadók Szövetkezetének vagy a jogutód Szerzői Jogvédő Hivatalnak. Ezt azonban nem tette meg, ellentétben a Herkulesfürdői emlékkel, amely a mai jogvédő szervezet, az Artisjus nyilvántartásában is mint Pazeller Jakab műve szerepel. Ugyanebben a nyilvántartásban az Akácos út egyetlen ismert szerzőjeként Káty Ferenc-Kalmár Tibort mint szövegírót tartják nyilván, s a zenére jutó jogdíjakat hét vagy nyolc "átdolgozó" részére megosztva utalják ki. Ezek között sem szerepel Pazeller Jakab neve. Tehát jogsértő cselekedet őt a dal szerzőjének nevezni!

A Pazeller-örökösök a nagypapa hagyatékában bizonyára megtalálták az Akácos út hangszerelt példányát, és az kapóra jött nekik, hogy a híres dalt Pazeller Jakabnak vindikálják.

Tiltakozásom oka az az eljárás, amellyel a Pazeller-örökösök Pazeller Jakabnak kívánják kisajátítani az Akácos út című dalt. Minthogy erre semmiféle jogalapjuk nincs, felszólítom őket, hogy a Pál utcai emléktábláról távolítsák el az Akácos út feliratot, mert az Pazeller Jakab emlékének inkább meggyalázása, mintsem hírnevének öregbítése. Ha pedig valóban Pazeller Frigyes úr birtokában vannak a nagyatyja szerzői mivoltát bizonyító dokumentumok, akkor sürgősen mutassa be azokat az Artisjusnál ahol ezzel nagy megkönynyebbülést válthatna ki, miután az Artisjus - jogelődeivel együtt - kilencven éve kutat az Akácos út hiteles zeneszerzőjének kiléte után...

Forrás: ***Népszabadság***

.

.

Káty Ferenc

Akácos út.../egy ablaknál állj meg...

.

Apostol együttes - Akácos út, ha végig megyek rajtad én...

.

.

Tartják a magyarságot, nívós bállal igazolták

.

2011. február. 20. vasárnap | Szerző: Kozma Gábor

.

A diszkóvilág előtt még 15 farsangi bál szórakoztatott a burgenlandi Oberpullendorf városában, ma már csak egy: ez is az ottani magyaroké. Szombaton jót mulattak a Domschitzban.

.

A rusztikus hangulatú Domschitz étterem ünneplőbe öltözött, várta a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület bálját. Az osztrák kisváros, Felsőpulya valaha nagy mulatságok színhelye volt. Ma a diszkó dívik, csupán a magyarok bálja üdítő kivétel a düm-düm-ös egyhangúságban. Ugyanis élőzene szórakoztat és a régi operett-slágerek mellett felcsendülnek katonanóták, ötvenhat utáni, disszidens dallamok.

De nem a nosztalgia jegyében szervezte az egyesület a bált, erről is szólt az elnök, Hofer József.

- Nyolc éve szolgálunk, őrizzük az anyanyelvet, főleg az idősebbekkel. Több mint kétszáz tagunk van, a városban 700-an vallják magyarnak magukat a 3000 lakosból. Évente 15 nagyobb rendezvényt tartunk, közte a mai bált - hallottuk, majd Hofer úr üdvözölte az érkező vendégeket. Köztük Szalay-Bobroviczki Vince magyar nagykövetet, Rudolf Geiszler felsőpulyai polgármestert, Klaus Trummer járási elöljárót, s a környező burgenlandi települések magyar egyesületeinek vezetőit.

Este fél kilenckor nyitott a bál, a legidősebb mulatozó, Tóth Antal 98 évesen köszöntötte a társakat. A hölgyek egy szál rózsát kaptak, a pálinkás asztalról ki-ki szabadon tölthetett likőrt, cseresznyét, barackot. Köszöntötték az anyaországbelieket is, közte a kulturális programmal érkező kőszegi táncos ifjakat. S míg a helyi asszonykórus a „Bárhogy lesz, úgy lesz” emigráns nóta dallamait tolmácsolta, addig a kőszegi Hajnalcsillag együttes palotással örvendeztette meg a bálozókat. Zúgott a taps, a fiatalok az est folyamán még szerepeltek. Végül az elmaradhatatlan tombola jött és a jó hangulat hajnalig.

.

Forrás: ***VN***

.

.

JAY LIVINGSTON WHATEVER WILL BE, WILL BE (QUE SERA, SERA)

G. DÉNES GYÖRGY (ZSÜTI) - AHOGY LESZ ÚGY LESZ

.

Emigránsok dala

.

.

Lavotta /első/szerelme

/Zeneszöveg/

.

.

.

A feltöltő megjegyzése:

A mű a magyar verbunkos zene külföldön is jól ismert darabja.
" Lavotta szerenád " vagy " Lavotta első szerelme" címen is közismert. Szerzők: Kossovits József - Nádor József - Pere J. feldolg.

A Lavotta János (1764 - 1820) hegedűművész alakját felidéző zenekari mű szerzője vitatott, de valószinűleg Kossovits József (1800 körül) Kassán élő szerző szerzeménye.
A zenekari mű népszerűségét jelzi, hogy a késöbbiekben többen is írtak rá szöveget.

.

MAGYAR NÓTA

.

Úgy döntöttem a héten a zene lesz a főszereplő a blogomban, mégpedig a magyarnóta és a népdal fogja vinni a prímet. Első teendőm kikeresni, mit ír a kislexikon a magyarnótáról.

.

Magyar nóta

Énekes műzene. A XIX. sz. első felében még a magyaros hangvételű hangszeres zenét, verbunkosokat, stilizált táncokat nevezték magyar nótának. A későbbiek során minden magyaros hangvételű énekes zenét magyar nótának neveztek. A magyar nóta túlélte időszerűségét, mint zenei stílus felhígult, szerzői olcsó népszerűségre törekedtek, s e század első felében a magyar nóta már az italozó, kocsmázó dzsentriskedő életmódnak vált kellékévé.

.

*******************************************************

.

Meglátogattam a magyarnótaponthu oldalt, a célból milyen dalok vezetik a toplistát.

.

TOP 10 magyar nóta 1 Az én anyámnak nincs selyemruhája. Erdélyi Mihály 2 Akácos út.../egy ablaknál állj meg... Káty Ferenc 3 Lenn a délibábos hortobágyon 4 Nem én lettem hűtlen hozzád Ányos Laci 5 Jegenyefán fészket rak a csóka... Dankó Pista 6 Van egy szőke asszony Jávor László 7 Este, ha lefekszik, álmodozzon... Sallay Misi 8 Lakodalom van a mi utcánkba' Móra István 9 Kis lak áll a nagy... Petőfi Sándor 10 Galambszívet örököltem	..	Erdélyi Mihály . Az én anyámnak nincs selyemruhája. . Az én anyámnak nincs selyemruhája, Az én anyámnak nem is állna jól. Sötét fejkendő az ékesség nála, Filléres boltban vette valahol. Az én anyámon nincsen semmi ékszer, A könny a gyémánt, mely szemén ragyog, Mert ő is érzi, hogy én nagyon régen Oly boldogtalan szerelmes vagyok. Az én anyám egy oly egyszerű asszony, Sohasem tudja, mi az új divat. Az éjszakákat sorra átvirrasztom, S ha szívem fáj, csendesen megsirat. Az én anyámnak, hogy ha szárnya volna, Lehozna nékem minden csillagot, Az én anyám a megtestesült jóság, S én hozzá néha mégis rossz vagyok. .
.........................................................

Samoa Joe megtalálta a Paradicsomot

.

.

Kattints a képre, vagy a főcímre és az eredeti oldalon megnézheted a videót.	.	A MonitorMagazin fő profilja a hírek, információk közlése Keszthely, Hévíz és környékéről, keszthelyi és hévízi programokkal, videó és képgalériával. Itt olvasható és látható Samoa Joe, aki megfogta az Isten lábát a világ végén. . Nyugat-Samoa szigetén él a magyar származású Joe, aki hosszú vándorlás után kötött ki végül a festői szépségű szigeten. Családot alapított és azt mondja, elképzelhetetlen, hogy visszatérjen Európába, hiszen itt mindene megvan, amire szüksége van.

.

Liszt Ferenc és a magyarság

.

Liszt Ferenc, a XIX. század népszerű virtuóza személyében új embertípus született: a világsztár. Az idei év Liszt-év. Dr. Radics Évát, a Gráci Zeneművészeti Egyetem tanárát arról kérdeztük: mennyire volt magyar az Európa-szerte ismert és ünnepelt Liszt Ferenc?

.

Heine szerint lisztománia kerítette hatalmába Liszt kortársait. Szenvedélyesen gyűjtötték portréit, a hölgyek brosstűkön, függőkön viselték arcképét, s ha elpattant egy húr a zongoráján, akkor karkötőt készíttettek belőle. Tény: 1839 és 1847 között ünnepelt virtuózként járta be egész Európát, ezer koncertet adott.

- Ekkora nemzetközi ünneplés közepette Liszt miként vélekedett nemzeti hovatartozásáról? - kérdeztük dr. Radics Évától, a Gráci Zeneművészeti Egyetem tanárától.

- Édesanyja, Lager Anna elődei nagyrészt alsó-ausztriai, német nyelvű gazdálkodó földművesek voltak. Édesapja, Liszt Ádám ősei három nemzedéken át magyar földön éltek és dolgoztak. Liszt a Kőszegtől nem messze eső nyugat-magyarországi kis faluban, Doborjánban született. A községet ma Raidingnak hívják, 1921 óta Ausztriához tartozik. Innen adódik, hogy a felületes útikalauzok és sok esetben a nyugati tankönyvek műveletlen szerkesztői osztrák zeneszerzőként emlegetik.

.

Német ajkú szülőktől származott, így anyanyelvének a németet mondhatjuk. Idős korára magyarul is értett, de a beszédet nem próbálta meg, nem akarván magát az esetleges hibákkal nevetségessé tenni. De döntő-e vajon a magyar szó? Széchenyi István, Eötvös József, Mosonyi Mihály, Semmelweis Ignác, az aradi vértanúk közül többen nem, vagy törve beszéltek magyarul, idősebb korukban tanulták meg nyelvünket, nemzeti hovatartozásuk azonban nem kétséges. A döntő az, hogy Liszt Ferenc, az Augusz Antal báróhoz 1873. május 7-én írott német nyelvű levelében így válaszol a kérdésre:"Engedtessék meg nekem, hogy a magyar nyelv sajnálatos nem-tudásától eltekintve születésemtől síromig szívemben és gondolataimban egyaránt magyar maradjak, és komolyan támogathassam a magyar zenekultúrát".

- Mit jelentett Liszt számára Magyarország?

- Az ifjú Liszt gyakorlatilag semmiféle kapcsolatot nem tartott fenn hazájával. Életének döntő fordulópontja azonban az 1838-as pesti nagy árvíz, melynek híre nagyon megrázta. Ekkor vált számára világossá a haza fogalma. Bécsben, jótékonysági koncertsorozatával 24 ezer aranyforintot gyűjtött össze az árvízkárosultak javára: ez volt a legnagyobb magánkézből származó adomány, amelyet akkor a magyarok kaptak. 1839 decemberében, Bécsben koncertezvén, küldöttség érkezett hozzá Pestről, hogy meghívja, térjen vissza Magyarországra. E meghívás döntő hatással volt rá: a magyar közönség leírhatatlan, mámoros ünnepléssel, soha másutt nem tapasztalt rajongással fogadta. Hogy e lelkesedést megértsük, fel kell idéznünk a történelmi hátteret: az országra ekkor már másfél évszázada osztrák elnyomás nehezedett, a nemzet életének minden fontos eseményét Bécs irányította. A magyar nyelvet és kultúrát erőszakosan háttérbe szorították, az ország anyagi forrásait kifosztották. A függetlenségéért küzdő Magyarországon a reformkorban a nemzeti lelkesedés áradata söpört végig. Ebből következett a szinte bálványozó imádat, mellyel Lisztet körülvették: pozsonyi hangversenye után Esterházy Kázmér gróf hintajában, diadalmenetben utazott Pestre. Egész Pest róla beszélt, ablaka alatt nem egyszer szerenádot adtak, hangversenyeire százak és százak utaztak vidékről. A cukrászok zongora-formájú tortákat sütöttek, rajtuk cukormázból a felirat: Liszt . Tiszteletére a nemesi családok hajnalokba nyúló díszvacsorákat adtak. Látogatásának csúcspontja az a történelmi jelentőségű zongoraest, melyet Liszt a régi magyar Nemzeti Színházban, díszmagyart öltve adott. Műsora végén, elülni nem akaró tapsvihar közepette belekezdett a nemzeti önállóságot jelképező Rákóczi-induló saját maga készített fantáziaszerű feldolgozásába - mely dallamot forradalmi asszociációi miatt az osztrákok betiltottak. Ez természetesen nem kerülte el a titkosrendőrség figyelmét sem. A színházból mintegy ötezres tömeg kísérte haza Lisztet a jeges hidegben fáklyákkal, katonazenekarral a Festetics-kastélyhoz. "Diadalmas menet volt, amilyenben Lafayette és a forradalom néhány embere részesült csak írja a nem mindennapi eseményről Marie d Agoult grófnénak. Tíz napot maradt még Pesten. Hangversenyt adott a Nemzeti Zenede alapításának javára, találkozott Vörösmarty Mihállyal, aki ódával köszöntötte: Hírhedett zenésze e világnak, / Bárhová juss, mindig hű rokon! / Van-e hangod a beteg hazának / A velőket rázó húrokon? Később, erdélyi útja során Liszt ezer és ezer spontán szeretetmegnyilvánulásban részesült. Ez a legfantasztikusabb dicsőséges utazás, melyről művész valaha is álmodhatott..." - írta.

- Ma az ő nevét viseli a budapesti zeneművészeti egyetem.

- 1869-től haláláig minden évben több hónapot Magyarországon töltött. Pesten állandó lakást tartott fönn, és folyamatosan figyelemmel kísérte a hangversenyéletet. Élénk zenei kapcsolata volt Reményi Ede hegedűművésszel, valamint kora neves zeneszerzőivel: Mihalovich Ödönnel, Erkel Ferenccel, id. Ábrányi Kornéllal és Mosonyi Mihállyal. Írásba foglalta a létesítendő budapesti Királyi Zeneakadémia irányelveit. Az 1875-ben megnyíló intézmény elnöke lett. Elvállalta a zongoristák "legfőbb kiművelési osztályát". Növendékei már az első diákmatinén kitűntek. Korábbi szabódásai ellenére ezt írta: "Legboldogabb óráim azok, melyeket tanárkodással töltök az új Zeneakadémián".

- Alkotóművészről lévén szó kulcskérdés: hagyott-e művein jelentős nyomot magyarsága? Ismerte a cigányzenét?

- Műveiben először egzotikumként jelenik meg a magyaros színezet, majd a hazafias lelkesedés szülte karakterdarabokat bensőségesen átélt magyar hangvételű kompozíciók követik. Magyar hangja azonban nem népzenénkben gyökerezik, hisz az egész magyar nemzeti romantika, beleértve Erkel operáit és Liszt műveit, a cigányok által játszott verbunkoson, csárdáson és a népies műdalokon alapult. Lisztet már gyerekkorában elbűvölte a cigányzenekarok játéka, az őserő erejével feltörő muzikalitása, együttes rögtönző képessége. Művek sora bizonyítja, mennyire hatott rá. Például Christus című oratóriumának zenei stílusát átitatják a magyar elemek. Hallunk benne duda-basszust, Bartókot előrevetítő akusztikus skálát, cigány-skálából leszűrt hangzatokat

- Burgenlandban is Liszt-év van, ünneplik, az osztrákok is magukénak tudják.

- Liszt otthonosan mozgott Európában, szellemi öröksége az egyetemes emberi kultúra része. Több nemzet is szeretné kisajátítani, de érzelmei, tevékenysége és művészete alapján egyértelműen a magyarsághoz kötődött. Bartók Béla e kérdésben - híres akadémiai székfoglaló beszédében - így foglalt állást: "Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában állhatatosan magyarnak vallja. Már pedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent."

.

Forrás: ***VN***

.

.

2011 - Liszt Ferenc emlékév

.

.