| Tamás Gábor: Ó, Erdély szép hazám Erdély felől fúj a szél, | |
Balázs Pali az Összetartozásról:- Az autóban ülve írtam egy dalt azokból a tapasztalatokból és hatásokból merítve, amelyek örök élményként maradnak meg szívemben. Úgy vettem észre, hogy bárkit bárhova sodort a történelem, az élet, mindent megtesz azért, hogy megõrizze magyarságát - emlékezett vissza az Összetartozunk címû dal megszületésének körülményeire és ihletére a szerzõ, és egyben elõadó. | |
Hoztam Nektek egy tanmesét, remélem, a mindennapok és a környezetetekben élők megértéséhez, elfogadásához tudtok belőle meríteni. A szeretet erejét is megmutatja, és azon kívül sok-sok mindent. Legalább egyszer mindenki átélte már mindkét oldalról a távolságtartás hasonló helyzetét. Ha megértjük a másik viselkedését, az érzelmeinket fájdalmainkat is megértjük, és elengedjük. Hiszen nem vagyunk azonosak érzelmeinkkel, attitűdjeinkkel.
Csodaszép napot mindenkinek!
Mese a sündisznóról, aki arra vágyott, hogy megsimogassák
(Nemcsak gyerekeknek)
Egyszer volt, hol nem volt, kerek erdő közepén élt egyszer egy sündisznó.Az erdő állatai már nem is tudták, honnan olyan biztosak benne, hogy a sündisznóhoz nem érdemes jó szándékkal közeledni. Egyszerűen csak biztosak Mindnyájan félreismertünk mondta a kislány. Te kedves vagy és melegszívű, jó |
' 
|
Csü, 06/12/2008 - 09:47 - Hankara
A mesét Hankara oldaláról hoztam.
„Gazdag az, akinek több a pénze, mint a vágya, és az a szegény, akinek a vágya több mint a pénze... Szegényebbé bennünket a még több utáni vágyakozás tesz. A boldogság titka nem az, hogy többet szerezzünk, hanem az, hogy örüljünk annak, amink van, és hogy kitöltsük életünk üres kereteit ahelyett, hogy azokat tovább tágítanánk.” .
| **
| „Turista az, aki útra kel azért, mert foglalkozásának egyformasága, gondjainak sokasága közepett álmaiban feltűnik előtte egy olyan szebb világ, melyben zöldebb a fű, kékebb az ég, magasabbak a hegyek, szebbek vagy különösebbek a házak, barátságosabbak az emberek, s aki ez álomkép eredetijét fáradságtól vissza nem riadva keresi-keresi, s mert hiszen e földön élünk, talán soha meg nem találja, de azért jó kedvét el nem veszíti, hiszen örömét éppen ez a keresés teszi.” . Báró Eötvös Loránd .................................................................................. |
| „Nagy különbség van a részvétlen némaság és az együtt érző meghallgatás között. A modern ember egyik legnagyobb keserve, hogy nincs hol, nincs kinek a batyuját kiteregetni. Ezért olyan keresettek a pszichiáterek, akik türelmes, fizetett szak-meghallgatók, s olykor nem is tesznek mást, csak hagyják, hogy a páciens alaposan kibeszélje magát, s már ezzel is gyógyítanak. Holott egymás orvosai lehetnénk – egy kis szeretettel, empátiával, valódi és nem színlelt érdeklődéssel embertársunk személye iránt. Megérinteni a remegő kezet, elmélyedni a repdeső tekintetben, azt sugallni: „Most te, egyedül te vagy a fontos”, s lenyugtatni a zaklatott lelket, azáltal, hogy osztozunk vele… Örömben együtt lenni? Az se könnyű, irigység nélkül együtt nevetni, akkor is, ha nekünk magunknak éppen kevés okunk van a derűre…” .Jókai Anna | |
| /Kányádi Sándor/ | Kattints a képre és hallgasd meg a verset Tóth Viktor előadásában. |
Rozsdás levelek Bágya András (zene) -S. Nagy István (szöveg) Mért hiszem el oly nehezen, | |
József Attila | |
MANIPULÁLT KÉPEK
|
|
|
REPÜLŐ A TRÓJÁBANMiért futott be ekkora karriert egy viszonylag egyszerű Photoshop-munka?A kép hatalmas sikerét talán éppen egyszerűségének köszönheti. Mert vegyük sorra a lehetőségeket: - Forgatáson készített felvételről van szó: ez esetben a repülőgép akár tényleg ott is lehetett, senkit nem zavart. - A kép a film egy kockája: ez már sokkal izgalmasabb, de ez sem egy filmtörténeti baki. Történelmi mozikba gyakran bele-bele csöppen valami a jelenből: egy kézen felejtett karóra (bár az Egri csillagok karórás kezű törökjéről megoszlanak a vélemények – egyesek szerint a filmben is látható, mások szerint csak egy forgatáson készült fotón), egy-egy kondenzcsík az égbolton vagy egy felhőkarcoló a háttérben. - Manipulált kép: a leguncsibb az összes variáció közül. Egy repülőt odabiggyeszteni egy kép sarkába – nem egy nagy munka. Ezért el sem érdemes indítani a Photoshopot. Egy uputra81 nicknév mögé rejtőző Photoshop-huszár azonban másképp gondolta. Elindította Photoshop 7.01-esét, megcsinálta a képet, majd publikálta a Wort1000 nevű, manipulált képeket tartalmazó oldalon. Ahonnan aztán – forrásmegjelöléstől megszabadítva – már mint igazi fotó indult világhódító útra. A neten keringő “érdekes” képek nagy része egyébként a Worth 1000-ről indul; a trójás fotó eredetije itt megnézhető.
|
.
Lebbenő, könnyű kölyökszárnyak. .
Mennyi híd kell még,
********************************* ************************* | Bölcsek és bolondok összegyűlnek, . Mennyi híd kell még, . How many songs do we need? ***************************** |
Alexandre Gustave Eiffel (e:álekszándr güsztáv efel) (Dijon, 1832. december 15. – Párizs, 1923. december 27.), fémszerkezetek építésére szakosodott francia építőmérnök és gyáriparos, a párizsi Eiffel-torony, valamint a New York-i Szabadság-szobor fémvázának tervezője és építője. Alexandre Gustave Eiffel jómódú burgundiai családban született. A Rajna-vidékről származó apja rendőr volt, anyjának pedig különféle vállalkozásai voltak; a fa- és kőszénkereskedésbe fektetett pénze tisztes jövedelemmel járt. 1843-ban Eiffel a Sainte Barbe középiskolába járt. 1850-ben Párizsba ment, hogy a felkészüljön a felvételire a nagy presztízsű műszaki főiskolára, az École Polytechnique-re. Vizsgája végül is nem sikerült, azonban az elért eredményével 1852-ben felvételt nyert az ugyancsak nagyhírű párizsi mérnökképzőbe, a Központi Iskolába, ahol 1855-ben kiválóan végzett és vegyészmérnöki diplomát szerzett. | |
EIFFEL FŐBB ALKOTÁSAI KÉPEKBEN | |
|
|  |
 |  | Díszkivilágításban a torony |
Meló az EGIS- ben Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra. Ha még ma megteheted, hogy valamit holnapra halassz, el ne mulaszd elhalasztani. | ||||||
| ||||||
A Szent Jakab-út, gyakran spanyol neve (Camino de Santiago) után El Camino-nak is nevezik, középkori zarándokút, mely Spanyolország Galícia tartományának fővárosába, Santiago de Compostelába vezet. A hagyomány szerint az itteni székesegyházban vannak Idősebb Szent Jakab apostol földi maradványai. Compostellába nemcsak egy kiindulópontból lehet eljutni, viszont az út fő része azonos. A zarándokút jelvénye a fésűkagyló, melyet az út mentén mindenütt felfestve megtalálhatunk. Az út mentén a bencések kórházakat és rendházakat építettek.
Jeruzsálem és Róma után Santiago de Compostela a keresztény zarándoklatok egyik legfontosabb célpontja. A középkortól kezdve, mikor a Szentföldre menő zarándoklatok ellehetetlenültek, a Camino szerepe felértékelődött. A legenda szerint Szent Jakab holttestét hajón hozták Jeruzsálemből Észak-Spanyolországba. Itt eltemették azon a helyen, ahol most Santiago de Compostela található.
A Szent Jakab-út 1993-tól az UNESCO Világörökség részét képezi.
Ma már nemcsak magukat kifejezetten vallásosnak tartó emberek indulnak el az úton, hanem egyre többen azok is, akik keresnek valamit, keresik önmagukat, keresik különféle kérdéseikre a választ. Az 1980-as évek második felétől kezdve a Szent Jakab-út reneszánszát éli. Az egész világból érkeznek ide zarándokok, hogy a Camino-t, vagy annak egy részét végigjárják. 1993-ban július 25-e, Szent Jakab ünnepe vasárnapra esett, ezért ún. Szent év volt. Ebben az esztendőben Galícia tartomány különös figyelmet fordított az útra, elindította a Xacobeo 93 nevű kampányt, melynek keretében számos zarándokszállást, útjelzőt felújítottak. A zarándokok száma az ezredforduló után 50 000 felett van. A 2004-es szent évben pedig minden addigi rekordot megdöntött. Ebben az esztendőben a zarándokok száma megközelítette a 180 000-et.
El Caminito del Rey- Egy lépésre a haláltól
Egy a Szent Jakab utat jelző kagyló Leónból
| |
Az El Caminito del Rey - A Király ösvénye 1901 és 1905 között épült.
A kb. 3 km hosszú út két vízesést (Chorro és a Gaitanejo) köt össze, átlagosan 300 méter magasságban vezet, szélessége 1 méter körüli. Eredeti funkciója az volt, hogy a két vízesésnél épült vizierőművek között ingázó munkásoknak ne kelljen több órás kerülőt tenniük. Nevét 1921-ben kapta, amikor XIII. Alfonz király átgyalogolt rajta, hogy felavassa Conde Del Guadalhorce gátat.
Persze, akkoriban sokkal jobb állapotban volt az út. Voltak korlátok, végig biztonságosan lehetett rajta közlekedni. Az elmúlt százegynéhány év alatt csak pusztult és egyre veszélyesebb lett, aminek következtében 2000 körül többen lezuhantak az ösvényről.
Ezt követően a spanyol hatóságok lezárták, és megtiltották rajta a közlekedést. Ez persze csak az átlag turistákat tántorította el attól, hogy felkeressék a Király ösvényét. Az extrém sportokat és helyeket kedvelők kedvenc célpontja lett. A legveszélyesebb helyeken a sziklafalba rögzített fém vezetőszálra karabínerrel fel lehet csattanni, így ott (egy fokkal) kevesebb az esély a nem kívánatos repülésre...
| ' A Király ösvénye felbukkan egy 1965-ös második világháborús filmben is, amelyben Frank Sinatra volt a főszereplő: ez a film a Von Ryan's Express (Az elrabolt expresszvonat). |
'
.
