A világhírû hegedûmûvész koncertje
.
 | . | Éppen kilencven esztendeje világhírû muzsikus koncertezett városunkban. „Flesch Károlyt közeli rokoni kötelék füzi Szombathelyhez és ennek köszönhetô, hogy ujra lesz alkalmunk az ô páratlan müvészetében gyönyörködni… Október 4-én eljôn közénk is, hogy isteni muzsikájával zsibbadt, fájó magyar lelkünket égi magasságokba emelje.” Ilyen mondatokkal harangozta be a Vasvármegye 1922. szeptember 27-ei száma a világhírû hegedûmûvész és zenetanár érkezését a vasi megyeszékhelyre. A koncertre pillanatok alatt elfogytak a jegyek. No de ki is volt Flesch Károly? Moson, „a Duna és a Fertô közt elterülô, prózainak látszó csöpp” települése „csak ugy ontotta a nagy mûvészeket” – derül ki a Vasvármegye koncert elôtti beharangozó írásából, amely arra is utalást tesz, hogy a világszerte ünnepelt mûvész rokonai kedvéért lépett fel Szombathelyen. „A mosoni templomi karnagy fedezte fel az ötéves Károlyban a csodagyereket. |
Elemi iskolái elvégeztével gondos édesanyja 1883-ban a bécsi konzervatóriumba küldte” a fiatalembert, aki az osztrák iskola után Párizsban folytatta zenei tanulmányait. „1894-ben egyhangulag itélték neki a híres párisi díjat, amelyet se elôtte, se utána külföldi ifju nem nyert el”. A páratlan tehetségét késôbb Európaszerte kamatoztatta. Bécsi koncertjét egy berlini fellépés követte, majd „a román kormány a bukaresti konzervatórium igazgatói állását ajánlotta fel neki. A királyné, a költôi lelkületü Carmen Sylva (Erzsébet román királynô, a szerk.) annyira megkedvelte, hogy a királyi udvarban hetenkint rendezett kvartettbe meghívta”. Az itt eltöltött idô után Franciaországba, majd Angliába utazott, „s mindenütt becsületet szerzett a magyar névnek”. A századforduló után Hollandia felé vette az irányt a népszerû mûvész, és „1903-ban Amsterdamban telepedett meg. Itt szenvedélyes szerelemre gyulladt iránta Joseffus-Jytta polgármester ép oly szép, mint mûvelt, egyetlen leánya: Berta. A dusgazdag büszke patricius azonban hallani se akart a mûvész-házasságról. Amikor ezt a nagy akadályt a mûvész legbájosabb tanitványa, Wilhelmina, Hollandia királynôje megtudta, személyesen lépett közbe s kieszközölte a gôgös apa beleegyezését”. A szerény mûvész élete révbe ért, gyermekeik születtek, családjával boldogan élték mindennapjaikat. A holland évek után Berlinbe költözött a família, ezzel párhuzamosan „meghivták Bécsbe a mesteriskola katedrájára is”.
Bejáratos volt az európai uralkodók udvarába: az angol király, az orosz cár és II. Vilmos császár rendszeresen hívta koncertre Flesch Károlyt. „Amerikai köruton is járt s mindenütt virágözönt szórtak lába és abszolút mûvészete elé.”
A hihetetlen népszerûségnek örvendô hegedûmûvész mindvégig ember maradt, a dicsôség nem részegítette meg. „Neve fogalom, a szerénység netovábbja. Soha reklámmal nem dolgozott. A mûvészetet mindig magáért a mûvészetért szerette. Hangversenyei jövedelmébôl nagy összegeket fordított a szegények felsegélyezésére. Ezenkivül szóval, tollal és tettel serkentette a fiatal tehetségeket. Hazáját legalább is minden évben meglátogatta s habár külföldön eget-földet igértek neki, hiven megmaradt magyar állampolgárnak.” A remek mûvész hatalmas sikert aratott Szombathelyen is. A koncert másnapján így emlékezett meg az elôadásról a Vasvármegye tudósítója: „Nem akarunk kritikát irni Flesch Károlyról, hiszen az ô mûvészete felette áll minden kritikának. Káprázatos technikája, briliáns elôadása percekig tartó tapsviharokra ragadta a közönséget, ugy hogy több számot meg kellett ismételni… A tegnapi hangverseny ünnepi napja lesz Szombathely zenei életének”.
Flesch Károly Magyarországot 1942-ben hagyta el végleg, ezt követôen a svájci Luzerni Konzervatórium tanára lett. Itt is halt meg 1944-ben. Nevét ma Mosonmagyaróváron egy kulturális központ és egy lakótelep ôrzi.KI
A források felkutatásában
a Berzsenyi Dániel Könyvtár munkatársai
voltak segítségünkre
Forrás: SaFo(Savaria Fórum)
.
