Látogatást tettem Nîmesbe
.
Két neves római colonia: Savaria és Nemausus
.
.
. | . | ![]() | . | ![]() |
.
Úgy illik, hogy a látogatást viszonozni kell és a mai gyönyörű időben betábláztam egy röpke látogatást Nîmesbe. Az internetnek köszönhetően gyönyörű tájra érkeztem, Nîmes akár Szombathely testvérvárosa is lehetne.
.
Nîmes (Okcitán nyelv provanszál dialektusában: Nimes) nagyváros Franciaország déli részén, az ország Languedoc-Roussillon tartományának Gard megyéjében.
Franciaország Rómájának is nevezik, köszönhetően az ókorból megmaradt számos műemléknek.
.
| ![]() | . | A római hódítások idején már jelentős város volt, az itt élő voluscusok népe által szentnek tartott forrás mentén több település is volt. Az első római telepesek az egyiptomi hadjáratok veteránjai voltak. A városban ugyanis olyan jelképeket találtak, amelyek leláncolt krokodilt ábrázoltak, s még az itt vert pénzen is ez volt látható, márpedig ez a krisztus születése előtt néhány évtizeddel megvívott egyiptomi hadjáratok jelképe volt, s ma a város címerében is szerepel, egy pálmafával együtt. A római város igen gyorsan fejlődött. Fallal vették körül, szabályos terv alapján építkeztek, hatalmas amfiteátrumot, számos templomot, középületeket emeltek. |
Hatalmas vízvezeték hozta ide a hegyek közül a vizet, s a város lakosainak a száma meghaladta a 20000-et. Ókori nevén Nemausus Hadrianus császár uralkodása idején tovább gyarapodott. A római birodalom széthullása, a barbárok támadása azonban súlyos károkat okozott. A vizigótok, majd a szaracénok például várrá alakították át az amfiteátrumot, leromboltak sok építményt. | Amfiteátrum |
A X. század végére ismét éledezni kezdett a város, de a XIII. században lakói az albigensekhez csatlakoztak, és városukat a hadjárat vezére, IV. Simon de Montfort elfoglalta, igaz áldozatok nélkül. Három évszázaddal később viszont a vallásháborúk viselték meg a várost. A lakosság nagy része csatlakozott a hugenottákhoz, akik jóval az emlékezetes Szent Bertalan éj előtt 200 katolikust, főleg papokat, szerzeteseket mészároltak le 1567 szeptemberében, Szent Mihály napján. Következett a megtorlás, a háborúk korszaka, s még a forradalom idején is a vallás osztotta meg a város lakóit: a katolikusok royalisták voltak, a protestánsok a forradalom hívei. Nîmes mégis fejlődött, gazdaságilag a környező vidék központja lett, kialakult ipara s kulturális téren is jelentős szerepe volt, már 1682-ben létrejött a helyi művészeti és tudományos akadémia. A XIX. század közepe óta pedig a város a dél-franciaországi bikaviadalok központja. A Feria, a pünkösd napjaiban sorra kerülő idénynyitó viadal hatalmas ünnep, az őszi Corrida nem kevésbé, ezekre turisták ezrei sereglenek a városba.
- Arénes – a régi római amfiteátrum, ez a legépebben fennmaradt az országban, az időszámításunk előtti I. században épült, kívülről több szintben elrendezett, dór oszlopokkal szegélyezett hatvan árkád övezi. Az épület belsejében a lépcsőzetes nézőtér 34 lépcsősorán 24000 nézőnek van hely. A küzdőteret nem vette körül magasabb védfal, vagyis minden bizonnyal itt inkább csak gladiátorok küzdöttek egymással, állatviadalokra nem került sor, az arénában rendeztek még kocsiversenyeket, és mivel a küzdőteret vízzel is fel lehetett tölteni, vízi játékokat is. A négy bejárata előtt a régészek falak maradványait tárták fel, ezek közül egyes falrészletek a római városfal maradványai, de a többi későbbi eredetű, amikor várrá alakították át védfalak építettek elé és a boltíveket is befalazták. Később lakásokat alakítottak ki, s ezeket csak az 1900-as évek végén számolták fel. A XIX. század közepén rendeztek itt bikaviadalokat először. Napjainkban itt is tartanak operaelőadásokat, éppúgy, mint az olaszországi Verona arénájában. Mivel 1988 óta télire befedik, egész éven át hasznosítani tudják.
- Esplanade de Gaulle – egy nagy kiterjedésű park, ennek közepén áll a Fontaine Pradier, a város egyik múlt századi emléke, amelyben a Rhone, a Gardon jelképes figurája és több más szimbolikus figura veszi körül a várost jelképező nőalakot.
![]() | . | Maison Carrée – Augustus császár idejéből származó templom, a téglalap alakú épület 26 méter hosszú, 15 méter széles és 17 méter magas. Lépcső vezet fel a 30 korinthoszi oszloppal övezett épülethez, tíz oszlop veszi körül a nyitott előcsarnokot, a többi oldalt és hátul övezi a fallal elhatárolt belső templomot, amelybe széles kapun át lehet belépni. A napjainkig épen maradt templom, a birodalom bukása után volt katolikus és protestáns templom, közhivatal, magánlakás, egy időben még istállónak is használták, s volt olyan terv, hogy lebontják és Versaillesba szállítják. 1816-ban viszont műemlékké nyilvánították, és helyreállították. Ma itt van a Musée des Antiques, ahol a régészeti feltárások legértékesebb leleteit állították ki, például egy nagyméretűm Apollón-szobrot. | |
Église St.-Paul |
|
Forrás: Wikipedia
.