.
Cseh Tamás: Budapest
/Zeneszöveg/
.
Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk . | |
| Szövegíró: Bereményi | .Géza |
.
/Zeneszöveg/
.
Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk . | |
| Szövegíró: Bereményi | .Géza |
A kutya-tár
Harap-utca három alatt
megnyílott a kutya-tár,
síppal-dobbal megnyitotta
Kutyafülű Aladár.
Kutya-tár! kutya-tár!
Kutyafülű Aladár!
Húsz forintért tarka kutya,
tízért fehér kutya jár,
törzs-vevőknek 5 forintért
kapható a kutya már.
Kutya-tár! kutya-tár!
Kutyafülű Aladár!
Gedeon
A nagymamám hímzett faliképén olvastam. Sikerült elkunyerálnom tőle.
A dalt is megtanultam, aminek a hivatalos címe: Ötvenszer is lehullott már...
Tavasz végén kinyílott már az akácfa fehér fürtös virága
alatta egy barna legény, most indul a nagyvilági utjára
fel-fel sóhajt bucsuzkodik Isten veled falu legszebb leánya
visszajövök mire lehull az akácfa fehér fürtös virága
Megesküdtem az Istenre, nem fogok én neked többé hinni
Nem fogom a két szememet te miattad mindörökre kisirni
Akad szebb is, van már jobb is, csinosabb is, gazdagabb is tenálad
Mégis mikor rád gondolok fáj a szívem majd' meghasad utánad
Ötvenszer is lehullot már azóta az akácvirág fájáról
alatta egy ösz ember ül most jött meg a nagyvilági utjáról
fel-fel sóhajt múltra gondol meg arra a kökényszemü leányra
visszajöttem mire lehullt az akácfa fehér fürtös virága!
.
| A füredi Anna bálon szól a zene szó Lesz is ottan dínom-dánom, szép muzsika szó Ketten ültünk egy asztalnál, ő és én magam Nem is szóltunk mi egymáshoz, nem is volt szavam Egyszer aztán asztalunkhoz jött a vén cigány Megkérdezte: Mi a nótád édes kicsi lány? De a kislány halkan csendben csak ennyit felelt: Nincsen nótám és a nótát nem is szeretem. Akinek nótája nincsen annak szíve sincs Ha nem hiszel a nótában szívedbe tekints Lesz egy fiú kinek nevét titkolni fogod És ahol majd senki se lát, meg is siratod Egyszer aztán hallottunk egy igen nagy csodát: Gazdag úrfi vette el az édes kicsi lányt Fehér kocsi várta őket a templom előtt Nem is láttak a faluban ilyen esküvőt. Kilenc szobás palotába vitték az új párt, Körülöttük a sok szolga lábujjhegyen járt, De a kislány így sem boldog, könnyes a szeme, Mert a kertből felhangzik az ismerős zene: Akinek nótája nincsen... Messze földre mentem én, hogy elfeledjem őt Búcsúzóul megállok a fogadó előtt Benézek és mit látok a tomboló tanyán? Az édes kislány játszotta egy kopott zongorán: Akinek nótája nincsen... | ||
| zene - szöveg - Zerkovitz Béla |
SOSE BÚSULJ! ÚGYIS KÉSŐ;
AMI ELMÚLT, VISSZA NEM JŐ!
A füredi Anna bálon szól a zene szó
Lesz is ottan dínom-dánom, szép muzsika szó
Ketten ültünk egy asztalnál, ő és én magam
Nem is szóltunk mi egymáshoz, nem is volt szavam
Egyszer aztán asztalunkhoz jött a vén cigány
Megkérdezte: Mi a nótád édes kicsi lány?
De a kislány halkan csendben csak ennyit felelt:
Nincsen nótám és a nótát nem is szeretem.
Akinek nótája nincsen annak szíve sincs
Ha nem hiszel a nótában szívedbe tekints
Lesz egy fiú kinek nevét titkolni fogod
És ahol majd senki se lát, meg is siratod
Egyszer aztán hallottunk egy igen nagy csodát:
Gazdag úrfi vette el az édes kicsi lányt
Fehér kocsi várta őket a templom előtt
Nem is láttak a faluban ilyen esküvőt.
Kilenc szobás palotába vitték az új párt,
Körülöttük a sok szolga lábujjhegyen járt,
De a kislány így sem boldog, könnyes a szeme,
Mert a kertből felhangzik az ismerős zene:
Akinek nótája nincsen...
Messze földre mentem én, hogy elfeledjem őt
Búcsúzóul megállok a fogadó előtt
Benézek és mit látok a tomboló tanyán?
Az édes kislány játszotta egy kopott zongorán:
Akinek nótája nincsen...